Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
314.36
bux:
152518.27
2026. szeptember 14. hétfő Roxána, Szeréna
Orosz olajtározó tartályok egy domb tetején.
Nyitókép: Unsplash

Nagyobb lehet a baj az orosz olajexporttal, mint eddig gondolták

A Kreml fontolgatja, hogy újból bevezeti az üzemanyag-export korlátozását, ám ez nem feltétlenül jelent piaci beavatkozást, ugyanis a szállító-infrastruktúra jelentős része üzemképtelen lehet a dróncsapások miatt.

Az orosz kormány az üzemanyag-export újbóli korlátozását fontolgatja, hivatalosan a belföldi árak megfékezése érdekében. A háttérben azonban nem klasszikus piaci beavatkozás, hanem az exportinfrastruktúra súlyos sérülése állhat: a becslések szerint az ország olajkiviteli kapacitásának mintegy 40 százaléka jelenleg alkalmatlan szállításra, nagyrészt ukrán támadások következtében – írja az Interfax híradása nyomán a Portfolio.

A Kreml azzal érvel, hogy a globális energiapiaci feszültségek – különösen a közel-keleti konfliktus és az ebből fakadó áremelkedés – közvetlenül begyűrűznek az orosz piacra is. A cél tehát deklaráltan az, hogy a hatóságok megakadályozzák az üzemanyagárak elszabadulását, és stabil ellátást biztosítsanak a hazai fogyasztók számára. A tervek szerint ez akár egy teljes negyedévre is szólhat.

Másfelől viszont a fizikai infrastruktúra állapota árnyalja a képet: az elmúlt napokban több jelentős orosz olajexport-létesítmény is támadás alá került. Különösen látványos az Uszt-Luga terminál esete (Oroszország egyik legnagyobb olajexport terminálja), ahol egy ukrán dróntámadás után napokig tartó, intenzív tűz pusztított. És ez nem egyedi eset, ugyanis az orosz export-infrastruktúra – kikötők, vezetékek, finomítók – intenzív ukrán támadás alatt áll az elmúlt időszakban.

A Reuters számításai szerint Oroszország olajexport-kapacitásának mintegy 40 százaléka korlátozottan vagy egyáltalán nem működik. Ez nagyságrendileg napi 2 millió hordónyi exportlehetőség ideiglenes eltűnését jelenti a piacról. Az érintett infrastruktúrák között szerepelnek a balti-tengeri kikötők, a Fekete-tengeri exportcsomópontok, valamint a Barátság kőolajvezeték is.

Moszkva továbbra is hangsúlyozza, hogy képes teljesíteni a szerződésekben vállalt kötelezettségeit, ahogyan a belföldi ellátást is, de a fizikai nehézségek egyre nyilvánvalóbbak. A nyugati exportútvonalak sérülése miatt az ország kénytelen az ázsiai piacok felé terelni a szállításokat, ám ezek kapacitása korlátozott, így nem képesek teljes mértékben kiváltani a kieső volumeneket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Tisza-kormány: Magyar Péter a közrádióban, a német külügyminiszter Budapesten kezdi a hetet

Tisza-kormány: Magyar Péter a közrádióban, a német külügyminiszter Budapesten kezdi a hetet

Orbán Anita külügyminiszter hétfőn Budapesten fogadja Johann Wadephul német külügyminisztert, aki 2019 óta az első hivatalos német külügyminiszteri látogatást teszi Magyarországon. Magyar Péter hétfő reggel a megújult közmédia vendége lesz, a Kossuth Rádióban Benyó Rita kérdéseire válaszol. Jövő héten három fontos törvényről dönt az Országgyűlés, amelyek az Alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltatást és az ügynökaktákat érintik. Súlyos problémákat tárt fel a kormány gyermekvédelmi vizsgálata: 130 ezer gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként, 23 ezren állami gondoskodásban élnek, a kabinet pedig első lépésként 9,5 milliárd forintos krízisprogramot indít új férőhelyek létrehozására, a speciális gyermekotthonok megerősítésére és a szakmai ellátás bővítésére. A NiT Hungary fuvarozói érdekvédelmi szervezet szerint kritikus ponthoz érkezett a magyar fuvarozói szektor, ezért az érdekképviselet azonnali tárgyalásokat és gyorsított kormányzati intézkedéseket sürget az üzemanyagköltségek, az útdíjak és a versenyképesség ügyében, valamint a hazai gépjárművezetők és fuvarozói kapacitások védelmében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×