Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
323.74
bux:
143580.03
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Nyitókép: Pixabay

Nézőpont: továbbra is hat százalékpontos a Fidesz előnye

A március 15-ei nemzeti ünnep után két intézet, a Nézőpont és a Medián készített és publikált közvélemény-kutatást, s az eredmények jelentős különbséget mutatnak. A Nézőpont 6 százalékpontos Fidesz-előnyt, a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt lát. A Nézőpont Intézet ötpontos összehasonlítása szerint az ő kutatásuk realistább.

Mint a Nézőpont Intézet elemzése írja, az intézet „ellenőrzés céljából, ezen a héten is megismételte múlt heti kutatását és a Fidesz változatlanul 6 százalékpontos előnyét állapította meg. Áprilisi 12-én a Fidesz-KDNP lista legvalószínűbb eredménye 46, a Tisza Párté 40, a Mi Hazánké 8 százalék lehet, míg a DK és az MKKP 3-3 százalékot szerezhet. Mindez akár 110-nél is több Fidesz-mandátumot jelenthet, de mindenképpen abszolút többséget a kormánypárt számára.”

Csütörtök reggeli közleményükben összehasonlítják „a Nézőpont Intézet ellenőrző kutatással is megerősített eredményeit (azok múlt héten részletesen publikált adataiból kiindulva) és a Medián e héten nyilvánosságra hozott adatsorát”.

Az első pontjukban leírják: a legvalószínűbb hazai listás eredménynél a Nézőpont 6 százalékpontos Fidesz-előnyt, a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt lát (Nézőpont: Fidesz 46, Tiszáé 40, Mi Hazánk 8, míg a DK és az MKKP esetében 3-3 százalék). A Nézőpont szerint „ezzel az adatsorral nem lehet összehasonlítani a Medián által rendszeresen és március 15. után is közölt „választani tudók” és „választani tudó biztos szavazók” pártpreferencia adatait. Előbbi az összes választó közül a pártot választani tudó 82 százalék, utóbbi közülük is csak az aktív választópolgárok pártpreferenciáját közli. Az előbbi tehát nem veszi figyelembe a pártok támogatóinak aktivitását, az utóbbi pedig nem számol az aktív, de pártot választani nem tudók csoportjával”.

A Medián szerint a választás legvégső hazai eredményéhez a választani tudók megoszlása áll általában a legközelebb, s ezen a bázison 20 százalékpontos előnyt mutat ki a Tisza javára (Fidesz 36, Tisza 56 százalék, míg a teljes népességben 46:30 a Tisza javára, a választani tudó biztos szavazók körében pedig 58:35 a Tisza javára a Medián szerint az állás).

A Nézőpont azt írja: ők is kiszámolták, „hogy a Medián által használt bázisokon mi a pártverseny állása. Ezek alapján a választani tudók bázisán 6, a választani tudó biztos szavazók bázisán 3 százalékpontos Fidesz-előny mutatható ki. Azaz, ahol a Nézőpont 6 százalékpontos Fidesz-előnyt mutatott ki, ott látott a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt”.

A Nézőpont második szempontja alapján azt írják: „A Nézőpont szerint a Fidesznek több, mint 3 millió, a Medián szerint kevesebb, mint 2,3 millió szimpatizánsa van. A Tisza esetében a Nézőpont 2,67 millió, míg a Medián 3,5 millió szimpatizánst mutat ki. A két teljesen eltérő valóságkép statisztikai oka, hogy a teljes népesség bevallott pártszimpátia-adatai jelentősen eltérnek a két intézet között.”

A Nézőpont Intézet hangsúlyozza:

  • a Nézőpont szerint a Fidesznek 2,8 millió aktív pártszimpatizánsa van, a Medián szerint csak alig több mint 2 millió
  • A Nézőpont szerint 35, a Medián szerint 75 százalékkal növekedett az ellenzék aktív szavazóinak száma 2022 óta
  • A Nézőpont a Fidesz és ellenzéke között kisebb különbséget lát, mint 2022-ben, a Medián nagyobbat, ráadásul a Tisza javára.

A Nézőpont összegzése szerint „a fenti öt pontból jobban látható, hogy miben tér el a két intézet pártpreferencia-adatsora. Az eltérések magyarázataként felmerülhetnek szubjektív politikai szempontok is, de objektíven csak annyit lehet megállapítani, hogy a Nézőpont Intézet adatai a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Címlapról ajánljuk
Spanyol előre hozott választás: a szakértő szerint elkerülhetetlen a koalíció

Spanyol előre hozott választás: a szakértő szerint elkerülhetetlen a koalíció

Előre hozott parlamenti választást tartanak november 29-én Spanyolországban, miután a kormány lakhatási intézkedései elbuktak a parlamentben. Közben az észak-afrikai Ceutában – Spanyolország autonóm városa – megkezdték a tengerparti migránstáborok felszámolását. A választás politikai hátteréről és a ceutai helyzetről Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×