Infostart.hu
eur:
367.18
usd:
334.68
bux:
144663.41
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Unsplash.com

Visszaüthet a Földnek a NASA kisbolygóvadászata

Olasz kutatók szuperszámítógép segítségével szimulálták, mi történik a jövőben a Dimorphos nevű aszteroidából kirobbant 1 millió kg törmelékkel, amit a NASA bolygóvédelmi tesztje hozott létre.

Történelmi tettet hajtott végre még 2022 szeptemberében a NASA: sikeresen módosította egy aszteroida pályáját, ezzel pedig bebizonyította, hogy életképes lehet a bolygóvédelmi terve. A DART-misszió során a szonda megváltoztatta a Dimorphos pályáját. A tudósok azóta is vizsgálják az esemény következményeit, így kiderült például, hogy a becsapódás egy 10 000 km hosszú csóvát eredményezett, és az is, hogy azóta nagyon furcsán viselkedik az aszteroida.

Könnyen lehet azonban, hogy mindezek mellett egy olyan következménye is lett a küldetésnek, amire korábban nem számítottak a tudósok – olvasható a hvg.hu-n. A Milánói Műszaki Egyetem kutatói ugyanis szimulálták, mi történik a következő évtizedekben a Dimorphosból kirobbant nagyjából 1 millió kg törmelékkel, és arra jutottak, hogy az keresztezheti a Föld útját. A csóvát a Föld és a Mars gravitációja mozgathatja majd ilyen pozícióba.

A kutatás egyik vezetője úgy számol, hogy az aszteroida törmelékének néhány darabkája 13 éven belül elérheti a Marsot. Ezek nagyjából 500 m/s sebességgel mozognak, ami nagyjából 1802 km/h-t jelent. Ugyanakkor néhány gyorsabban – egész pontosan 3,5-szer – mozgó törmelék 7 éven belül már a Földet is elérhetik. Ezek nem lennének elég nagyok ahhoz, hogy hullócsillagként lehessen megfigyelni, ahogy belépnek a légkörbe, ugyanakkor lehet, hogy néhány nagyobb és lassabb részecske is elér majd a bolygónkhoz. Ha ez így lesz, akkor

ez lehet a világon az első olyan meteorzápor, amit az emberi tevékenység hozott létre, ami egyszerre gyönyörű és ijesztő gondolat

– olvasható. A szakemberek ezeket a várható meteorokat Dimorphideknek nevezték el, amelyek lassan mozgó csillaghullást eredményeznének, és valószínűleg csak a bolygó déli féltekéjéről lesz majd megfigyelhető a jelenség. A számítások szerint az első ilyenre 2055 májusában kerül majd sor.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Tisza-kormány: Kármán András elmondta, miből csökkentenék a költségvetési hiányt

Tisza-kormány: Kármán András elmondta, miből csökkentenék a költségvetési hiányt

Ma lezárulhat a 2027-es költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. A parlamenti menetrendről elérhető összefoglaló erre a napra jelzi a háromnapos vita utolsó szakaszát, ennek lezárása azonban még nem jelentené a büdzsé elfogadását, amelyre várhatóan december közepéig kell majd várnunk. A képviselőknek a holnapi, csütörtök 16 órás határidőig lesz lehetőségük a módosító indítványok benyújtására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×