Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
332.52
bux:
121724.16
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Unsplash.com

Visszaüthet a Földnek a NASA kisbolygóvadászata

Olasz kutatók szuperszámítógép segítségével szimulálták, mi történik a jövőben a Dimorphos nevű aszteroidából kirobbant 1 millió kg törmelékkel, amit a NASA bolygóvédelmi tesztje hozott létre.

Történelmi tettet hajtott végre még 2022 szeptemberében a NASA: sikeresen módosította egy aszteroida pályáját, ezzel pedig bebizonyította, hogy életképes lehet a bolygóvédelmi terve. A DART-misszió során a szonda megváltoztatta a Dimorphos pályáját. A tudósok azóta is vizsgálják az esemény következményeit, így kiderült például, hogy a becsapódás egy 10 000 km hosszú csóvát eredményezett, és az is, hogy azóta nagyon furcsán viselkedik az aszteroida.

Könnyen lehet azonban, hogy mindezek mellett egy olyan következménye is lett a küldetésnek, amire korábban nem számítottak a tudósok – olvasható a hvg.hu-n. A Milánói Műszaki Egyetem kutatói ugyanis szimulálták, mi történik a következő évtizedekben a Dimorphosból kirobbant nagyjából 1 millió kg törmelékkel, és arra jutottak, hogy az keresztezheti a Föld útját. A csóvát a Föld és a Mars gravitációja mozgathatja majd ilyen pozícióba.

A kutatás egyik vezetője úgy számol, hogy az aszteroida törmelékének néhány darabkája 13 éven belül elérheti a Marsot. Ezek nagyjából 500 m/s sebességgel mozognak, ami nagyjából 1802 km/h-t jelent. Ugyanakkor néhány gyorsabban – egész pontosan 3,5-szer – mozgó törmelék 7 éven belül már a Földet is elérhetik. Ezek nem lennének elég nagyok ahhoz, hogy hullócsillagként lehessen megfigyelni, ahogy belépnek a légkörbe, ugyanakkor lehet, hogy néhány nagyobb és lassabb részecske is elér majd a bolygónkhoz. Ha ez így lesz, akkor

ez lehet a világon az első olyan meteorzápor, amit az emberi tevékenység hozott létre, ami egyszerre gyönyörű és ijesztő gondolat

– olvasható. A szakemberek ezeket a várható meteorokat Dimorphideknek nevezték el, amelyek lassan mozgó csillaghullást eredményeznének, és valószínűleg csak a bolygó déli féltekéjéről lesz majd megfigyelhető a jelenség. A számítások szerint az első ilyenre 2055 májusában kerül majd sor.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×