Infostart.hu
eur:
388.66
usd:
330.77
bux:
110890.99
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: NASA/Johns Hopkins, APL/Steve Gribben

Tízezer kilométeres csíkot húzott a DART-misszióban meglőtt kisbolygó

Chilei kutatóknak sikerült felvételt készíteniük arról, ahogyan a pályájáról eltérített Dimorphos fényes csíkot húzott maga után.

A szeptember végén végrehajtott kísérletben egy űrszonda ütközött szándékosan a Dimorphosnak azért, hogy eltérítse útjából: a kísérlet célja kideríteni, hogy az ember valóban képes lenne-e pályájáról elmozdítani egy olyan aszteroidát is, amely a Földet veszélyeztetheti. A kutatók még vizsgálják, hogy a próba sikeres volt-e, és a kisbolygó valóban új pályára állt-e – írja a BBC.

A most nyilvánosságra hozott képeket az ütközés után két nappal készítették chilei kutatók a Déli Asztrofizikai Kutatási Teleszkóp segítségével.

A kisbolygó húzta csík már több mint 10 ezer kilométer hosszan húzódik

és még tovább is nyúlhat azelőtt, hogy elkezdene eloszlani az űrben. A törmeléknyomokat a következő hetekben és hónapokban nyomon fogják követni – mondta Michael Knight, az amerikai Haditengerészeti Kutatási Laboratórium munkatársa.

Lori Glaze, a NASA bolygótudományi igazgatója szerint már most biztos, hogy figyelemre méltó eredményt ért el a küldetés.

"Az emberiség új korszakába lépünk, egy olyan korszakba, amelyben potenciálisan képesek vagyunk megvédeni magunkat olyasmitől, mint egy veszélyes, veszélyes aszteroida becsapódása. Ez csodálatos dolog; ilyen képességgel még soha nem rendelkeztünk" – mondta újságíróknak.

A kutatók a projekt sikerességét a Dimorphos keringési pályájának megváltozásában mérik. Az aszteroida pályáját a belé ütköző űrszonda tömege és sebessége módosította.

Az űrversenyről a közelmúltban hosszú interjú készült az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss Lászlóval, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Ha szeparatista mozgalomról beszélünk Kanadában, a legtöbbeknek a frankofón Québec tartomány juthat eszébe. A túlnyomórészt francia anyanyelvű québeciek 1980-ban és 1995-ben is népszavazást tartottak az elszakadásról, az anglofón többségtől különálló kultúrára és történelemre hivatkozó függetlenségpártiak azonban mindkétszer alulmaradtak – bár másodjára csupán 1,2 százalékponttal. Ám nem Québec az egyetlen régiója a világ második legnagyobb országának, amely valaha kacérkodott, illetve kacérkodik a kiválással. Mi több, a nyugati préri éllovasa, Alberta jövőre akár odáig mehet, hogy referendumra viszi a kérdést, bár nem elsősorban azért, mert meghallották az 51. államról beszélő Donald Trump csalogatását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×