Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.47
bux:
144814.19
2026. november 18. szerda Jenő
A NASA által 2022. augusztus 22-én közreadott, a James Webb amerikai űrteleszkóp által július 27-én készített, nem valós színeket ábrázoló kép a Jupiterről.
Nyitókép: MTI/AP/NASA

Űrtörténelem: van már mártír űrszonda

22 500-zal száguldott neki egy aszteroidának, eltérítve azt "veszedelmes pályájáról" - teszt volt.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART nevű űrszondája sikeresen letérítette pályájáról azt az aszteroidát, amelynek szándékosan nekiütközött szeptember végén.

A Földtől 11,3 millió kilométerre keringő Dimorphos aszteroida szűkebb pályára állt nagy testvére, a Didymos körül - ismertette Bill Nelson, a NASA igazgatója kedden.

A Dimorphosnak eddig tizenegy órára és ötvenöt percre volt szüksége ahhoz, hogy egyszer megkerülje Didymost. Most ez az idő tizenegy óra huszonhárom percre csökkent.

A DART űrszonda óránként 22 500 kilométeres sebességgel ütközött neki a Földtől 11,3 millió kilométerre keringő Dimorphos aszteroidának azzal a céllal, hogy megváltoztassa a pályáját. A művelet célja az volt, hogy kiderítsék, képesek-e megakadályozni, hogy egy kozmikus objektum elpusztítsa a földi életet.

"Megmutattuk a világnak, hogy a NASA komolyan vehető védelmezője ennek a bolygónak" - hangoztatta Nelson.

A DART űrszondát 2021. november 24-én indították útjára a kaliforniai Vanderberg űrbázisról a SpaceX Falcon-9 rakétájával. Az üdítőautomata nagyságú, 570 kilogrammos szonda 10 hónap alatt tette meg a 11 millió kilométert, hogy összeütközzön a 160 méter átmérőjű, 5 milliárd kilogrammos Dimorphos aszteroidával.

A két aszteroidát két évtizede fedezték fel. A páros először az "ikrek" (Didymos) nevet kapta, később a kisebb aszteroidát Dimorphosnak nevezték el, aminek jelentése "kettős alak", és arra utal, hogy ez az első égitest, amelyet az emberiség két formában fog megismerni: a becsapódás előtt, ahogy a DART látja, és ahogyan majd az Európai Űrhivatal (ESA) Héra missziója fogja látni néhány évvel később.

Kutatók korábban azt remélték, hogy az ütközés következtében 10 perccel lerövidül a Dimorphos keringési ideje a Didymos körül, de már 73 másodperces változást is sikernek tartották volna. A keringési idő 32 perccel való lerövidítésével az eredeti célkitűzésen is túltettek.

Egy több millió kilométerre lévő égitest esetében már egy kis lökés is elég lehet ahhoz, hogy annak röppályája biztonságossá váljon.

Azért esett a választás a Dimorphosra, mert mérete hasonló azokhoz az aszteroidákhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára.

A kutatók jelenleg nem tudnak egyetlen olyan kisbolygóról sem, amely a belátható időn belül a Földnek csapódhatna, ám 27 ezer aszteroidát azonosítottak bolygónk közelében, és ezek közül több mint 10 ezernek az átmérője meghaladja a 140 métert. Ezen kívül lehet még számos olyan apró égitest, amelyet eddig nem észleltek.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×