Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Koronavírussal fertőzött beteget látnak el az Inter-Európa Mentőszolgálat Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. mobil intenzív mentőegységének munkatársai a főváros XVII. kerületében 2021. március 19-én. Az életmentésre tervezett mobil intenzív egység (Mobile Intensive Care Unit, MICU) tizenkét éve teljesít szolgálatot az ország egész területén, a mentésben és a betegszállításban egyaránt részt vesz. A mentőautó felszereltsége akár komolyabb beavatkozások elvégzését is lehetővé teszi. A koronavírus-járvány idején az egység feladatai közé tartozik a súlyos, lélegeztetett betegek szállítása, a betegellátás és tesztelés.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Rekordhosszan volt covidos, ritkaság történt a szervezetében

Az eddigi leghosszabb Covid-fertőzés esetét írták le a holland Amszterdami Egyetem kutatói. A 72 éves beteg 2022 februárjában fertőződött meg, és semmilyen kezelésre nem reagált.

Egészen új értelmezést nyert a hosszú Covid kifejezés az Amsterdami Egyetem kutatóinak legfrissebb esetleírásában. Normál esetben akkor beszélhetünk hosszú Covidról, ha egy betegnél még azután is jelentkeznek tünetek, hogy már kigyógyult a fertőzésből. Egy holland férfi esetében viszont egészen másról van szó, az IFLScience beszámolója szerint ugyanis

a páciens csaknem két éven át, 613 napon keresztül volt fertőzött

– írja a hvg.hu.

A kutatók közlése szerint ez a leghosszabb ideig fennállt (ismert) fertőzés: olyan sokáig volt a beteg szervezetében a vírus, hogy volt ideje egy új variánssá mutálódni.

A 72 éves férfi korábban őssejt-transzplantációt kapott, hogy ezzel kezeljék a vérrákját, később azonban egy másik rákos megbetegedést, az úgynevezett diffúz nagy B-sejtes limfómát diagnosztizáltak nála. A erre kapott gyógyszer miatt súlyosan legyengült az immunrendszere. Koronavírussal 2022 februárjában fertőződött meg, amit monoklonális antitestek és szteroidok kombinációjával kezelték. Kiderült, hiába, a fertőzés ugyanis tartóssá vált. Bár több védőoltást is kapott, a szervezetében nem termelődött ellenanyag.

A férfi végül 613 napon át volt beteg, ez idő alatt pedig többször is kórházba kellett szállítani. Érdekesség, hogy a fertőzés után nagyon rövid időn belül, már 21 nappal később a mutáció első jeleit lehetett felfedezni a víruson, ami összefüggésbe hozható az egyik gyógyszerrel, amivel kezelték – olvasható. 2022 februárja és 2023 szeptembere között 27 koronavírus-tesztet végeztek el rajta, a minták pedig további 50 mutációt tártak fel. Ezek között megtalálhatók voltak a tüskeprotein egyes mutációi, amelyek arra utalnak, hogy

a vírus alkalmazkodott ahhoz, hogy megkerülje az immunrendszert.

Mindez a mögöttes egészségügyi problémák ismeretében azt jelentette, hogy a férfi szervezetének soha nem is volt esélye megszabadulni a koronavírustól. Arra ugyanakkor nincs bizonyíték, hogy a mutáció bárkit is megfertőzött volna.

A férfi 2023 októberében, az alapbetegség kiújulása miatt halt meg.

Az esetet egy szeptemberi orvosi konferencián mutatják majd be részletesen az orvosok – jegyzik meg.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×