4 °C
A Bristoli Egyetem csillagászai exobolygót fedeztek fel a Földtől 544 fényévre, amely a TOI–1853 narancssárga törpecsillag körül kering és éppen ezért a TOI–1853b nevet kapta. Az új égitest különlegessége, hogy az acélnál is sűrűbb – írja a hvg.hu.
A bolygót a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) műholdja azonosította, nagysága körülbelül akkora, mint a Neptunuszé. Sűrűsége nagyobb arányban áll kőzetből, mint ami egy Neptunusz méretű bolygó esetében elvárható lenne.
A planéta tömege kétszer akkora, mint bármely más ismert hasonló méretű bolygóé.
A csillagászok azt feltételezik, hogy az újonnan felfedezett bolygó összetétele két égi világ kataklizmikus ütközésének eredménye lehet.
New
— Black Hole (@konstructivizm) September 2, 2023
New Evidence for Massive Planetary Collision: Discovery of TOI-1853b
More: https://t.co/VmNf4sjKdK pic.twitter.com/Y16gFpkXAj
A csillagászok szerint a bolygó kezdetben vízben gazdag volt, a kozmikus becsapódás azonban óriási kőzetdarabokat hagyott maga után, ami lecsupaszította a könnyebb légkört és a vizet az égitest területén.
„Nagyon meglepő, hogy létezik egy ilyen bolygó. Nem számítottunk egy ilyen felfedezésre.
Normális esetben azt várjuk, hogy az ilyen sok kőzetből kialakuló bolygók olyan gázóriásokká válnak, mint a Jupiter, melynek sűrűsége hasonló a vízéhez.
A TOI-1853b akkora, mint a Neptunusz, de sűrűsége nagyobb, mint az acélé. Kutatásaink szerint ez azért lehetséges, mert a bolygó rendkívül energikus ütközéseken ment keresztül a kialakulása során” – közölte Jingyao Dou, a felfedezés részleteit összegző tanulmány társszerzője.
Az Infostart is beszámolt róla, hogy júliusban is felfedeztek egy exobolygót: a fényvisszaverő fémfelhőkkel körülvett LTT9779b nevű égitestről megállapították, hogy az eddig ismert legfényesebb bolygó a Naprendszerünkön kívül. A perzselően forró, helyenként kétezer Celsius-fokos bolygó a csillagából ráeső fény 80 százalékát visszaveri, és 260 fényévre található a Földtől.
Összehasonlításképpen: a Vénusz vastag felhőrétegével a napfény mintegy 75 százalékát veri vissza, a Föld pedig csak mintegy 30 százalékát.
