Ausztriában február elsejétől lép életbe a koronavírus elleni oltás kötelezősége: az ország már korábban bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek az oltatlanok életét nehezítették meg, és továbbra is kitart Olaf Scholz kancellár amellett, hogy a kötelezővé tett vakcinára is szükség van a koronavírus szorításából való szabaduláshoz.

A viszonylag magasan átoltott nyugat-európai államokban a kötelező oltás vagy az oltási igazolványhoz kötött szolgáltatások adják azt a két eszközt, amellyel a vakcinát még nem kapott rétegeket igyekeznek rávenni arra, hogy oltassák be magukat.

Polarizálja a társadalmat

A viselkedéskutatók ugyanakkor óvatosságra intenek az ilyen intézkedések lehetséges hatásait illetően.

"Ha túl szigorúvá tesszük ezeket a szabályokat, akkor az igazi oltásellenesek, akik kisebbségben vannak, még ellenállóbbak lesznek.

Ez hosszú távon veszélyt jelent,

mert megosztja a társadalmat és más témákban is komolyabb véleménykülönbségekhez és polarizációhoz vezethet" - mondta Julia van Weert, az Amszterdami Egyetem társadalom- és viselkedéstudományi karának professzora az Euronewsnak.

A közeljövőben életbe lépő francia változtatások, amelyekkel Emmanuel Macron deklaráltan az oltást nem kérők életét akarja megnehezíteni, annak ellenére tömegeket vittek az utcára, hogy az országban egyébként a felnőttek 91 százaléka van beoltva. Több mint százezer ember vonult az utcára: szakértők szerint Macron szóhasználata rosszul sült el.

Martyn Pickersgill professzor, az Edinburgh-i Egyetem tudomány- és orvostudomány-szociológia tanszékvezetője az Euronewsnak aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Macron megjegyzése kockázattal jár. Meglátása szerint ahhoz vezethet, hogy a bizalmatlanság és a közegészségügyi intézkedésekkel szembeni ellenérzés újra megerősödik ahelyett, hogy az embereket a védőoltások felvételére motiválná.

Macron azonban állíthatja, hogy a francia kormány stratégiája eddig sikeres volt. Azzal ösztönözte az embereket az oltásra, hogy az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé tette az oltást és bevezette az oltási igazolványt, amivel sikerült megelőzni a fertőzések számának megugrását.

Az oltási igazolványok sikeresek

Az oltási igazolványok világszerte széles körben sikeresnek bizonyultak abban, hogy többen kérjék a vakcinát. Egy Dániában, Izraelben, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Svájcban végzett tanulmány szerint

a bevezetés előtt 20 nappal a felvett oltások száma megnőtt, a hatás a bevezetést követő 40 napig tartott.

Egy 2021 májusában kiadott Eurobarometer-kutatás szerint ugyanakkor az oltás elutasítása mögötti ok leggyakrabban az a meggyőződés, hogy a vakcinákat nem tesztelték megfelelően, valamint a mellékhatások miatti aggodalom. A több mint 26 ezer 15 év feletti személy megkérdezésével az EU mind a 27 tagállamában végzett felmérés azt is megállapította, hogy az uniós polgárok leginkább az egészségügyi szakemberekben és a nemzeti egészségügyi hatóságokban bíznak, ha megbízható tájékoztatást kapnak a Covid-19 vakcinákról. Az EU és a nemzeti kormányok messze lemaradnak szavahihetőségben.

"A bizalom, a nyílt kommunikáció és a partnerség minden közegészségügyi kampány alapvető jellemzői. Fontos, hogy a bizalmat nem lehet egyszerűen követelni: inkább a közegészségügyi politikát folytató politikusok megbízhatóságát kell egyértelműen bizonyítani. A védőoltás előnyeit és kockázatait világosan és nyíltan kell kommunikálni, különben az emberek érthető módon úgy érzik, hogy az információkat visszatartják tőlük, ami tovább növeli a bizalmatlanságot" - hangsúlyozta Pickersgill.

Sokféle ember lehet oltásellenes

Van Weert szerint az oltáselleneseket nem lehet homogén csoportként elképzelni. Olyan közösségekről van szó, amelyekben a dezinfromáció könnyebben terjed: alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező emberek, diákok és migránsok is lehetnek, de olyanok is, akiknek saját kórtörténetük miatt vannak kétségeik, és akiknek szükségük van arra, hogy aggodalmaikkal kifejezetten foglalkozzanak.

Véleménye szerint

nem megbüntetni kellene őket, hanem megszólítani.

Kiemelte a Hollandiában az oltásszkeptikusok számára létrehozott telefonos szolgálatot, ahol a kétkedők kérdéseit válaszolják meg az operátorok.

A szakértő ismeretei szerint ráadásul ott segít igazán az oltási kötelezettség, ahol alacsony az átoltottság aránya, azokat pedig, akik ideológiai alapon helyezkednek szembe az oltással, nem lehet ebből az álláspontból kimozdítani.

Pickersgill sincs meggyőződve a kötelező oltás univerzálisan jó hatásáról.

"A közvélemény bizalmatlanságának erősítésével járhat, és olyan gyújtópontot biztosíthat az elégedetlenségnek, amely alááshatja a szélesebb körű közegészségügyi válaszlépéseket" - érvelt.

A jelenlegi átoltottság

Az EU lakosságának több mint 69 százaléka védett jelenleg teljes mértékben a koronavírus okozta súlyos betegség kockázata ellen, de

a régió 31 országa között nagy különbségek vannak.

Dánia és Portugália a lakosság több mint 82 százalékát immunizálta teljes mértékben, míg Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Norvégiában, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Norvégiában 70-78 százalék közötti az arány. Bulgáriának még a lakosság egyharmadát sem sikerült teljesen beoltania, míg Romániában és Szlovákiában az arány 50 százalék alatt van. Magyarországon a teljes népességet tekintve 61,8 százalékos az átoltottság.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!