A Cell Stem Cell tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban a New York-i Rockefeller Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy a zikavírus képes-e megtámadni ugyanazokat a sejttípusokat felnőtt egerekben, mint ahogy egérmagzatokban teszi.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy felfedezéseik kezdetiek, és lehetséges, hogy nincs összefüggés a zikavírus emberi agyra gyakorolt hatásával, ezért további kutatásokra van szükség.

A zikavírusról már kimutatták, hogy megtámadja a magzat agysejtjeit, az úgynevezett ideg-őssejteket, amelyekből a különféle agysejtek kifejlődnek. Ezen sejtek halála megbontja az agy fejlődését és súlyos születési rendellenességhez, kóros kisfejűséghez vezethet azoknál a csecsemőknél, akiknek édesanyja a várandósság alatt zikalázon esett át.

A felnőtteknél a kifejlett agyban jóval kevesebb ilyen őssejt van, például a tanulásban és a memóriában szerepet játszó hippokampuszban.

Joseph Gleeson, a Rockefeller Egyetem gyermek neurológusa és munkatársai azt vizsgálták, hogy a zikavírus megtámadja-e ezeket a sejteket a felnőtt egerekben. Ezért zikavírust fecskendeztek a kísérleti állatokba, és megvizsgálták agyukat.

Gleeson elmondta, hogy a hippokampuszban a zikavírus "a karácsonyfa felgyúló fényeinek gyorsaságával terjedt és kisöpörte az őssejt-populációt".

"Felfedezésünk alapján a felnőttek zikafertőzése valószínűleg nem olyan ártalmatlan, ahogy az emberek gondolják" - hangoztatta.

Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy egyes betegekben a zikavírus súlyos agy- és gerincvelő-fertőzést okozhat, köztük agyvelőgyulladást, agyhártyagyulladást és gerincvelő-gyulladást. Ritkább esetekben a részleges bénulást okozó Guillain-Barre-szindrómával hozták összefüggésbe.

2015 óta 66 országból és területről jelentettek zikalázat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. A Notre Dame Egyetem szakemberei a minap úgy becsülték, hogy a jelenlegi zikajárvány mintegy 93 millió embert fertőzhet meg Latin-Amerikában és a Karib-térségben.