eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Az újpesti Litauszki Róbert (k), valamint Böde Dániel (b) és Gera Zoltán, az FTC játékosai a labdarúgó OTP Bank Liga 19. fordulójában játszott Ferencváros - Újpest FC találkozón a fővárosi Groupama Arénában 2015. december 12-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Derbitörténelem: 113 éve verik egymást zöldre, lilára

Noha a harmincas évekbeli sajtó „igazságosan” mindhárom nagy, a Hungária (MTK), az Újpest és a Ferencváros a másik kettő elleni mérkőzését derbiként aposztrofálta, a modern időkre a zöld-fehérek és a kék-fehérek csatájából örökrangadó lett – a derbi pedig a két, a legnagyobb táborral rendelkező fővárosi csapat találkozója. A Fradi–Újpest, vagy éppen Újpest–Fradi. Szombaton a Groupama Arénában következik a két csapat 224. egymás elleni bajnoki mérkőzése.

A Ferencváros a magyar futballtörténelem legeredményesebb csapata szinte minden faktorban (a legtöbb bajnoki címet, a legtöbb hazai kupagyőzelmet is a zöld-fehérek szerezték, egyedül ők nyertek európai kupasorozatot, legfeljebb a nemzetközi kupasikerek számában előzi meg őket a Vasas, ha a KK-diadalokat is beszámítjuk), ezért aztán nem meglepő, hogy a derbi mérlege is a számára kedvezőbb. A tempofradi.hu számítása szerint

101 ferencvárosi győzelem és 61 döntetlen mellett 61-szer nyertek az újpestiek.

A ferencvárosiak uralták a 113 éves párharc első szakaszát, noha 1911 áprilisában a kor kiemelkedően legjobb csapata, az FTC csak egy „Schlossernyivel” volt jobb az áprilisi derbin. Igaz, Slózi hat gólt is bevágott, így a franzstadtiak 7:1-re nyertek.

A húszas évek kezdetéig mindössze egyszer tudott nyerni az UTE. Abban az 1916–1917-es, úgynevezett hadibajnoki idényben előzte meg először a bajnoki végtabellán az FTC-t. Mérföldkövet jelentett az 1920–1921-es idény, amikor mindkét bajnoki találkozón lila-fehér siker született. Ugyanakkor az 1929–1930-as szezonban, az Újpest FC első „aranyévében”, amelyben Bányai Lajos irányításával megnyerte a bajnokságot, a KK-t és első lett a genfi Bajnokok Tornáján, a zöld-fehérek veretlenek maradtak a bajnokságban a nagy riválissal szemben.

Az 1926 óta íródó profi korszakban egyébként az első kettős győzelmet az 1931–1932-es szezon hozta, nem meglepő, abban az éidényben Blum Zoltán Ferencvárosa százszázalékos teljesítménnyel lett bajnok. A következő évben a lilák elvették a bajnoki címet, de a Magyar Kupa döntőjében megszületett a két csapat közötti legnagyobb különbségű eredmény: 11:1 a Ferencváros javára.

Kisiklás volt ez csak az újpestiek részéről, 1935–1936-ban, például, kétszer is nyertek, sőt 1936 őszén is nyertek, ez volt az első, hármas újpesti győzelmi sorozat. 1939-ben nemzetközi kupadöntőt vívott egymással a két csapat, az Újpest tulajdonképpen már az Üllői úton megnyerte a KK-döntőt a Ferencváros ellen.

Érdekes időszakot jelentett az 1945 tavasza és 1947 nyara közötti korszak, amelyben az Újpesti TE a korszak kiemelkedően legerősebb, európai léptékkel mérve is a legjobbak közé tartozó csapata egymást követő három bajnokságot is megnyert. Az éppen az új hatalom kedvencei közé nem tartozó Ferencváros második, majd ötödik, aztán negyedik lett, de az Újpest ellen mindig jól játszott.

E három idény hat bajnokijából az Újpest csupán egyet nyert meg, három döntetlent és két vereséget írhatott még fel.

S íme az ellenpár: az 1948–1949-es szezonban, amelyben minden idők egyik legjobb Fradija ontotta a gólokat a Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor csatársorral, az Újpest 5:0-ra megverte a zöld-fehéreket…

Az ötvenes évek az előbb Budapesti, majd Újpesti Dózsának hozott több bajnoki győzelmet a riválissal szemben, a hatvanasban inkább a Fradi volt a jobb, dr. Lakat Károly edzői korszakában a Fradi szinte verhetetlen volt a remek támadósorú Dózsa számára. A hetvenes években, illetve a már 1969-ben elkezdődött hetes bajnoki szériában, bármilyen hihetetlen, ugyanannyiszor nyert a derbin mindkét csapat, ellenben amikor aztán a zöld-fehérek nyerték meg a bajnokságot (1975–1976), a Népstadionban az Újpest 8-3-ra nyert. Egyébként még erre az időszakra is igaz volt, hogy kiegyenlített volt a két csapat egymás elleni mérlege. Amikor a Ferencváros 7-1-gyel visszavágott a néhány évvel korábbi nagy pofonért, a szezon másik találkozóján 4-1-es újpesti siker született. Közben 1977 nyarától két idényen át, csak döntetleneket játszottak.

1987-tól mintha a hőskorszak tért volna vissza, a Ferencváros az Újpest fölé kerekedett. Hat egymást követő szezonban maradtak veretlenek a zöld-fehérek, ennek egy része volt Nyilasi Tibor első edzői korszaka, benne az emlékezetes, Megyeri úti 5-0-val. A modern(ebb) időkben a nyolcvanas évek második felétől majd az ezredfordulóig tartott az Újpest mélyrepülése: előb tizenkét, majd hét meccsen is nyeretlen maradt, igaz, közben akadt egy hárommeccses győzelmi széria. Egy 1998-as sikert aztán újabb nyolc nyeretlen követett.

Az 1920-as évek óta egyik csapat sem volt akkora fölényben, mint a Ferencváros 1987-től, másfél évtizeden keresztül.

Akkor fordult a kocka: ugyan közben a Ferencváros adminisztratív döntéssel a második osztályba került, de ettől még igaz: 2004 tavaszától 2010 végéig, az emlékezetes, Megyeri úti 6-0-val bezárólag a lila-fehérek veretlenek maradtak a legnagyobb riválissal szemben. Azóta Ferencvárosban csak kétszer termett babér a liláknak (2010, 2015), ismét a Fradi áll jobban a két gárda összevetésében.

De ez azért közel sem jelenti azt, hogy lefutott lenne a derbi, hiszen – a fentiekből is kiolvashatóan – ott bármi megtörténhet…

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Megoldódott Kijev legnagyobb problémája: mehet Ukrajnának a támogatás - Háborús híreink szombaton

Megoldódott Kijev legnagyobb problémája: mehet Ukrajnának a támogatás - Háborús híreink szombaton

Sikerült átpréselni az amerikai képviselőházon azt a törvényjavaslatot, mely összesen 95 milliárd dollárnyi támogatás szétosztását teszi lehetővé Ukrajna, Izrael és a csendes-óceáni térség államai között. A G7 szintén új támogatásról egyezett meg, a NATO pedig hosszas unszolás után eldöntötte: küldenek még légvédelmi eszközöket Kijevnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×