Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Ezért történt a szörnyű gázolás a Forma-1-es Bahreini Nagydíjon

A Ferrari csapatfőnöke Sanghajban "elmagyarázta", miért alakult katasztrofálisan Kimi Räikkönen bahreini kerékcseréje.

A múlt vasárnapi Forma-1-es Bahreini Nagydíjon Kimi Räikkönen második kerékcseréje igen csúnyán alakult, a 36. körben kiálló finn autóján csak három lágy abroncsot cseréltek szuperlágyra, a bal hátsóval nem történt semmi, ennek ellenére a pilótát kiengedték.

Räikkönen elütötte egyik, még az autónál tevékenykedő szerelőjét, Francesco Cigarinit – az olasz kettős lábszártörést szenvedett –, majd kénytelen volt a bokszutcában megállni, kiesett. A veszélyes kiengedésért utólag 50 ezer eurós (15,6 millió Ft) bírságot szabtak ki a csapatra.

Sanghajban a csapatvezetői sajtótájékoztatón a Ferrari főnöke, Maurizio Arrivabene elmagyarázta, mi is történt múlt vasárnap - írja a Vezess.hu.

“Hadd tisztázzam egyszer és mindenkorra, hogy az egész csapatot nagyon bántja, hogy egy ember megsérült, ezért mi magunk is ki akartuk vizsgálni a folyamatot. Az FIA-val közösen tekintettük át a történteket, hiszen nekik is ugyanannyira fontos a biztonság, mint nekünk. Végigvettük az egészet.”

“Megvan a procedúránk, hogy a futam alatti kerékcserék a lehető legbiztonságosabbak legyenek. Három tényezőről van szó. Az egyik az emberi ellenőrzés, a második mechanikai, a harmadikat pedig egy elektronikus eszköz végzi.

Most az történt, hogy a bal hátsót rosszul kezeltük, az elektronikus eszköz nem olvasta be megfelelően, és zöldet adott.”

Arrivabene “magyarázatából” nem derült ki, hogyan is kezelték rosszul a bal hátsót, miért maradt a helyén a régi kerék, és hogy mi értelme a hármas biztonsági rendszernek, ha az egyik elemnél becsúszó hiba borítja az egészet - olvasható a Vezess.hu cikkében.

Az alábbi videón látható a baleset és a lábtörés:

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×