Infostart.hu
eur:
352.39
usd:
307.8
bux:
139461.81
2026. június 22. hétfő Paulina
A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) logója a szervezet bécsi székházán 2020. március 4-én, az OPEC kétnapos 178. miniszteri tanácskozásásának kezdete előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Kutató mondta el, mi állhat az Emírségek hirtelen kilépésének hátterében

Már régóta feszélyezték az országot a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) működési szabályai.

Már régóta kritizálta a kvótákat az OPEC-ből most kilépő Egyesült Arab Emírségek, szerintük ezek számukra nem voltak elégségesek. Mint Szalai Máté, a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója elmondta az InfoRádió Aréna című műsorában, azért mostanra időzítették a döntést, mert jelenleg nincsen közvetlen hatással arra, mennyit termelnek.

Az Egyesült Arab Emírségek a konglomerátum negyedik-ötödik legnagyobb termelője volt, és azt kifogásolta, hogy a döntéseket a gyakorlatban Szaúd-Arábia, illetve a szaúdi-orosz együttműködés hozza meg.

Oroszország nem az OPEC része, de az OPEC+-ban benne van

– emlékeztetett a kutató.

Mint elmondta, tavaly december óta az iráni háborútól függetlenül is élesedett a politikai vetélkedés az Emírségek (Abu-Dzabi, Dubaj és kisebb emírségek), illetve Szaúd-Arábia között, geopolitikai okokból.

Főleg szimbolikusnak tartja, hogy a döntést aznap jelentették be, amikor Szaúd-Arábia és az Emírségek éppen az Öböl Menti Együttműködési Tanács keretében találkozót tartottak, amelyen az egységet fejezték volna ki Iránnal szemben, amely ország valamilyen mértékben mindkettőjüket megtámadta. Ez is mutatja Szalai Máté szerint, hogy jelzésértékű, az egységet aláásni kívánó döntés született az Egyesült Arab Emírségek részéről.

Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az Emírségek Izrael legfontosabb partnerének számítnak a térségben. A szaúdiak mindeközben „nagyon kritikusan” nézik Izrael tevékenységét 2023 óta. Bár ők is próbálták normalizálni kapcsolataikat az országgal és volt is a háttérben együttműködés Izrael és Szaúd-Arábia között, de ez messze nem olyan intenzitással történt, mint ahogy Izrael és az Emírségek együttműködnek 2020 óta. Azt is lehetett nemrég hallani, hogy

Izrael a Vaskupola-rendszert is exportálta az Emírségekbe,

amivel az ország a világon harmadikként, közvetlenül az Egyesült Államok után csatlakozhatott a felhasználók körébe – tette hozzá Szalai Máté.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz államfő
Frissülő cikk

Magyar Péter: Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz államfő

A társadalmi egyeztetésre bocsátott újabb Alaptörvény-módosítás, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalra vonatkozó szabályozás kapcsán állt kamerák elé a miniszterelnök és válaszolt újságírói kérdésekre. Azt mondta az Országgyűlésben elmondott napirend előtti felszólalásában használt cosa nostra hasonlatot minden pontjában meg tudja védeni. A képviselői mandátumidő-szigorítás a következő választásra vonatkozhat. A legfőbb ügyész lemondására számít az aranykonvoj-ügy miatt. Augusztus 20-a előtt lesz új köztársasági elnöke az országnak.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Gyengül a forint

Gyengül a forint

A forint mind a dollárral mind pedig az euróval szemben gyengült hétfőn. Előbbi 352 felett, utóbbi 308 forint magasságában mozog. A brit fizetőeszköz enyhén gyengült a nap folyamán, és végül 1,324 dolláron állapodott meg, miután a Starmer lemondását követő hirtelen pánikban egészen 1,318 dollárig süllyedt. A befektetők a háborús híreket is figyelik: a közvetítőként fellépő Katar és Pakisztán közleménye szerint az Egyesült Államok és Irán megállapodott egy olyan ütemtervben, amely hatvan napon belül elvezethet a végleges egyezséghez. A hír hatására a kőolaj ára hordónként 1,6 százalékkal, 79,3 dollárra csökkent. Az árak esését ugyanakkor korlátozta, hogy Donald Trump amerikai elnök a konfliktus kiújulását vetítette előre, Teherán pedig a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×