Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) logója a szervezet bécsi székházán 2020. március 4-én, az OPEC kétnapos 178. miniszteri tanácskozásásának kezdete előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Kutató mondta el, mi állhat az Emírségek hirtelen kilépésének hátterében

Már régóta feszélyezték az országot a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) működési szabályai.

Már régóta kritizálta a kvótákat az OPEC-ből most kilépő Egyesült Arab Emírségek, szerintük ezek számukra nem voltak elégségesek. Mint Szalai Máté, a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója elmondta az InfoRádió Aréna című műsorában, azért mostanra időzítették a döntést, mert jelenleg nincsen közvetlen hatással arra, mennyit termelnek.

Az Egyesült Arab Emírségek a konglomerátum negyedik-ötödik legnagyobb termelője volt, és azt kifogásolta, hogy a döntéseket a gyakorlatban Szaúd-Arábia, illetve a szaúdi-orosz együttműködés hozza meg.

Oroszország nem az OPEC része, de az OPEC+-ban benne van

– emlékeztetett a kutató.

Mint elmondta, tavaly december óta az iráni háborútól függetlenül is élesedett a politikai vetélkedés az Emírségek (Abu-Dzabi, Dubaj és kisebb emírségek), illetve Szaúd-Arábia között, geopolitikai okokból.

Főleg szimbolikusnak tartja, hogy a döntést aznap jelentették be, amikor Szaúd-Arábia és az Emírségek éppen az Öböl Menti Együttműködési Tanács keretében találkozót tartottak, amelyen az egységet fejezték volna ki Iránnal szemben, amely ország valamilyen mértékben mindkettőjüket megtámadta. Ez is mutatja Szalai Máté szerint, hogy jelzésértékű, az egységet aláásni kívánó döntés született az Egyesült Arab Emírségek részéről.

Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az Emírségek Izrael legfontosabb partnerének számítnak a térségben. A szaúdiak mindeközben „nagyon kritikusan” nézik Izrael tevékenységét 2023 óta. Bár ők is próbálták normalizálni kapcsolataikat az országgal és volt is a háttérben együttműködés Izrael és Szaúd-Arábia között, de ez messze nem olyan intenzitással történt, mint ahogy Izrael és az Emírségek együttműködnek 2020 óta. Azt is lehetett nemrég hallani, hogy

Izrael a Vaskupola-rendszert is exportálta az Emírségekbe,

amivel az ország a világon harmadikként, közvetlenül az Egyesült Államok után csatlakozhatott a felhasználók körébe – tette hozzá Szalai Máté.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×