Donald Trump magyar idő szerint szerda hajnalban tűzszünetet jelentett be Iránnal. A kéthetesre tervezett fegyvernyugvás pakisztáni közvetítéssel és kínai segítséggel valósult meg. Ha a következő két hétben a felek nem sértik meg a tűzszünetet, Irán megnyitja a Hormuzi-szorost, pénteken pedig a tervek szerint Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban megkezdődhetnek a béketárgyalások.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő az InfoRádióban elmondta: kedden még úgy tűnt, hogy inkább az a forgatókönyv valósul meg, hogy Irán nem reagál az amerikai elnök megállapodást sürgető ultimátumára a jelzett határidőig, aminek Donald Trump ígérete szerint „egy teljes civilizáció elpusztítása” lett volna a következménye. Ezzel együtt a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint óriási rizikója volt annak, hogy tovább eszkalálódik a konfliktus, hiszen még azt sem lehetett kizárni, hogy a Perzsa-öböl térségének arab olajmonarchiái bevonódnak abba, ennek viszont akár kiszámíthatatlan gazdasági következményei is lehettek volna.

A szakértő kiemelte, hogy a mindenkori amerikai elnök maximum 60 napig folytathat fegyveres konfliktust a Kongresszus felhatalmazása nélkül, ennek az időintervallumnak a vége pedig nagyon közeledett, így tulajdonképpen most Donald Trump is fellélegezhet. „Ebben az értelemben

racionális döntésnek tűnik most befejezni a háborút, pontosabban tárgyalásokat kezdeni, amit egyébként mindkét oldal kvázi győzelemként értékelt odahaza”

– tette hozzá Csicsmann László.

Ami pedig a lehetséges megállapodás részleteit illeti: Pakisztán közvetítésével Irán 10 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg, és végül ennek a megtárgyalására bólintott rá Donald Trump is. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a javaslatcsomag nagyrészt Irán elképzeléseit tartalmazza mint tárgyalási alap, melynek értelmében megnyitják a Hormuzi-szorost, és iráni hadihajók kísérik át a kereskedelmi hajókat ezen a szakaszon.

Pénteken Iszlámábádban két hétig tartó tárgyalások kezdődnek, és előzetesen Teherán arra tett ígéretet a mostani nyilatkozatban, hogy hajlandó nemzetközi ellenőrzés alá vonni a katonai célú nukleáris programját. Az irániak a 10 pontos dokumentumban felszólították az Egyesült Államokat, hogy a közel-keleti bázisairól ne indítson támadásokat a perzsa állam, illetve szövetségesei irányába, továbbá azt is kéri Teherán, hogy az amerikai fél oldja fel a szankciókat, illetve fizessen kártérítést. Ezek lesznek azok a fő pontok, amelyek valószínűleg szóba kerülnek a pénteken kezdődő egyeztetéseken, de természetesen a két fél érdekeinek megfelelően lehetnek majd eltolódások. „Elég sok rizikót tartalmaz, hogy sikerül-e megállapodni a következő két hétben, de most még mindenki a diplomácia sikerében bízik” – jegyezte meg a Közel-Kelet-szakértő.

A követelések közül a szankciók teljes körű feloldása lehet a legrizikósabb, amit Irán már régóta szorgalmaz. Csakhogy az USA-nak is megvannak a saját feltételei, prioritásai, melyek közül az első helyen a hazai urándúsítás igénye áll.

Washington konkrétan azt szeretné, hogy egy nemzetközi konzorcium szállítson Irán számára a nukleáris programhoz szükséges uránt, Teherán viszont ezzel szemben fenntartaná magának a jogot erre.

Csicsmann László ugyanakkor úgy véli, hogy világgazdasági szempontból továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése a legfontosabb, amit ugyancsak magának követel az iráni vezetés, és felszólította az amerikai elnöki adminisztrációt, hogy ezt ismerje el. A szakértő azt gondolja, ez a problémakör még további vitákat fog gerjeszteni, mert messze vannak egymástól az álláspontok.

Az olajpiac és Benjamin Netanjahu is reagált

Donald Trump bejelentésére elkezdtek zuhanni az olajárak. Szerda reggel az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára visszaesett 100 dollár alá. Az egyetemi tanár szerint ez az árszint akkor maradhat tartós, hogyha két héten belül tényleg sikerül megállapodniuk egymással a feleknek. Ezzel együtt emlékeztetett, hogy az elmúlt csaknem negyven napban jelentős károk értek olajfinomítókat, gázmezőket, és a javítások, helyreállítások minden bizonnyal több hónapot vesznek igénybe.

A Hormuzi-szorost viszont viszonylag könnyen újra lehet nyitni, amivel legalább az energiaellátási problémák rendeződhetnének.

Sokan tartottak tőle, hogy az amerikai kompromisszumkészség milyen reakciót vált ki az izraeli vezetésből, de Benjamin Netanjahu végül elfogadta, hogy Donald Trump tárgyalásokba kezd Teheránnal. Fontos kérdés és vitatéma lesz, hogy a felek, illetve a térség országai mely területekre vonatkoztatják a tűzszünetet. Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök ugyancsak szerdán kijelentette, hogy a tűzszünet az egész térségre, így Libanonra is érvényes, az izraeli miniszterelnök viszont jelezte, hogy ezt magára nézve nem tartja kötelezőnek Libanon vonatkozásában, ahol fontos hadműveleteket vezet a zsidó állam, és folytatná is ezeket az akciókat.

Csicsmann László felidézte, hogy Izrael szemszögéből a legfőbb cél a rezsimváltás elérése volt Iránban, amit nem sikerült megvalósítani azzal, hogy Ali Hameneit a fia váltotta a legfőbb vezető pozícióban. Ebből a szakértő arra következtet, hogy

a következő hónapokban vagy években „újratermelődhet az Irán-probléma”, ugyanakkor természetesen sok függ attól, milyen egyezségek születnek a következő két hétben az amerikai és az iráni fél között.

Egyelőre annyi tudható, hogy két hétig fognak tárgyalni, de ez a periódus meghosszabbítható a delegációk jóváhagyásával. Az egyetemi tanár hozzátette: Donald Trump alapvetően „a gyors áttörésben érdekelt, méghozzá azért, hogy kvázi diplomáciailag is győzelmet lehessen hirdetni”. Csicsmann László azonban úgy fogalmazott, „az ördög a részletekben rejlik”, és vélhetően péntektől ugyanazokról a pontokról kezdenek el egyeztetni, mint a háború kitörése előtti napokban. Akkor nem jutottak dűlőre a felek, pedig három tárgyalási fordulót is tartottak.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint most nehéz lenne megmondani, mikor lesz konkrét eredménye az egyeztetéseknek, de úgy véli, mindkét oldalnak az az érdeke, hogy a saját céljait keresztülvigye a tárgyalásokon. Mint mondta, ez nem lesz könnyű egyik oldalon sem, és „egyelőre még nem látszik, hogy tető alá lehet-e hozni egy átfogó megállapodást vagy sem”.

(A nyitóképen: John Ratcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója, Donald Trump amerikai elnök, Pete Hegseth védelmi miniszter és Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a washingtoni Fehér Ház James Brady sajtószobájában Iránról tartott tájékoztatón 2026. április 6-án.)