„Egyre több bizonyíték van arra, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok félreteszik leszerelési kötelezettségvállalásaikat, sőt elállnak azoktól, ehelyett nukleáris izmaikat fitogtatják” – jelentette ki Hans Kristensen, a SIPRI kutatója. Hangsúlyozta, hogy ezzel „új kockázatokat teremtenek, és táplálják a fegyverkezési verseny dinamikáját”.

A svéd intézet becslései szerint Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van a világ nukleáris robbanófejeinek mintegy 83 százaléka. A készlet a hidegháború vége után fokozatosan csökkent a robbanófejek leszerelésével. Ez a tendencia azonban a kutatók szerint megfordulhat az elkövetkező években a leszerelés ütemének lassulása, és az új nukleáris fegyverek telepítése következtében.

A kilenc atomfegyver-hatalom – az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael – 2026 januárjában 12 187 nukleáris robbanófejjel rendelkezett a SIPRI adatai szerint.

A kutatók szerint ennek négyötödét, mintegy 9745 darabot tároltak a katonai készletekben potenciális felhasználásra. Az előző évhez képest többet – becslések szerint 4012 darabot – rakétákra és repülőgépekere telepítettek. A ballisztikus rakétákat 2100-2200 robbanófejjel szerelték fel a legnagyobb készültségi szintre, ezek többsége Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartozott, kisebb számban pedig az Egyesült Királysághoz és Franciaországhoz. Az Európai Unióban – az Egyesült Királyság kilépése után – Franciaország maradt az egyetlen nukleáris hatalom.