Infostart.hu
eur:
356.02
usd:
308.47
bux:
133710.4
2026. június 8. hétfő Medárd
Magyar Péter miniszterelnök napirend elõtti felszólalása után az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Hatalmas lépés jön a kórházi klímák ügyében – derült ki Magyar Péter felszólalásából

A kormány 3,4 milliárd forintot csoportosít át a kórházi klímaberendezések karbantartására, és arra, hogy több tucat kórházban június 30-ig, de legkésőbb július 15-ig végezzék el azon klímaberendezések cseréjét és javítását, amiről az előző kormány nem gondoskodott – közölte Magyar Péter miniszterelnök.

Az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt Schummer Orsolya (Tisza) arról beszélt: a Tisza nem „bábozni” jött a parlamentbe, nem az a céljuk, hogy „gumicsontokkal dobálózva” eltereljék a szót a fontos ügyekről. „Rendszerváltásra kaptunk felhatalmazást, a múlt bűnös közéleti szereplőinek az eltávolítására és beteges összefonódásainak a felszámolására” –hangsúlyozta, hozzátéve: felhatalmazásuk napról napra erősödik, a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a Tisza 73 százalékponton áll.

A felszólalásra Magyar Péter miniszterelnök válaszolt, aki Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő, volt egészségügyi államtitkári tevékenységét bírálta, „lex gurigának” nevezve azt a kormányrendeletet, amivel az előző kabinet a kórházi WC-papír- és fertőtlenítőszer-ellátást meg akarta oldani. Közölte: egy szombati kabinetülésen a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatója elmondta, hogy a KEF kapta meg az említett feladatot, de forrást az előző kormány nem adott hozzá.

A kórházi klímaberendezések karbantartásával kapcsolatban közölte

a kormány intézkedett arról, hogy 3,4 milliárd forintot csoportosítsanak át erre a célra, és több tucat kórházban június 30-ig, de legkésőbb július 15-ig végezzék el azon klímaberendezések cseréjét és javítását, amiről az előző kormány nem gondoskodott.

Az előző kabinet szerinte csak néhány milliárd forintot adott erre a célra.

Takács Péter (Fidesz) személyes érintettség okán kért szót, és felszólalásában azzal vádolta Magyar Pétert, hogy „szemrebbenés nélkül hazudik”, szerinte a kórházak műszaki üzemeltetésére fordított forrás államtitkársága alatt 31 milliárd forintról közel 220 milliárdra nőtt, és az 1-3 milliárdos, havária miatt biztosított forrás csak ráadás volt.

Címlapról ajánljuk
Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Berlin látványos kudarcot vallott az ENSZ-ben – Hogy tudta Bécs beelőzni a nagy testvért?

Berlin látványos kudarcot vallott az ENSZ-ben – Hogy tudta Bécs beelőzni a nagy testvért?

Németország hosszú évtizedeken át magától értetődő szereplője volt a nemzetközi diplomácia első vonalának, azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nem állandó tagjainak múlt héten lezajlott választása kijózanító emlékeztető: a nemzetközi tekintélyt újra és újra ki kell érdemelni. Németország történetében először fordult elő, hogy nem választották meg a BT nem állandó tagjává. A fejlemény jelentős presztízsveszteség Berlin számára, amely az újraegyesítés óta több javaslattal az állandó tagságra is pályázott, továbbá jelenleg is az ENSZ negyedik legnagyobb befizetője. Ezzel párhuzamosan a szomszédos Ausztria komoly győzelemként könyvelheti el, hogy egy kiélezett versenyhelyzetben immár negyedik alkalommal nyerte el az ENSZ-tagállamok kétharmadának bizalmát. A választás eredménye így kérdéseket vet fel nemcsak a jelenlegi német vezetésről, hanem Németország nemzetközi rendszerben betöltött szerepéről, valamint az osztrák siker mozgatórugóiról is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×