Infostart.hu
eur:
369.62
usd:
319.38
bux:
147486.06
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Törmelékek között egy autó az egyik izraeli légicsapásban megrongálódott épületnél a dél-libanoni kikötõvárosban, Szúrban (Türosz) 2026. április 4-én. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án közös légicsapást indított a teheráni vezetés ellen. Izrael az iráni vezetés elleni akciót követõ Hezbollah-rakétatámadásokra válaszul mér légicsapásokat a libanoni síita szervezet támaszpontjaira és Bejrút déli negyedeire.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammed Zaatari

Izrael a közel-keleti tűzszünet mellett, de nem minden fronton

Izrael támogatja Donald Trump elnök döntését, hogy két hétre felfüggeszti az Irán elleni csapásokat, a tűzszünet azonban nem terjed ki Libanonra – közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal angol nyelvű közleményében.

„Izrael támogatja Donald Trump elnök döntését, hogy két hétre felfüggeszti az Irán elleni csapásokat, azzal a feltétellel, hogy Irán azonnal megnyitja a szorosokat, és beszüntet minden támadást az Egyesült Államok, Izrael és a térség országai ellen” – hangsúlyozta közleményében a miniszterelnöki hivatal.

„Izrael támogatja az Egyesült Államok azon erőfeszítéseit, melyek biztosítják, hogy Irán többé ne jelentsen nukleáris, rakéta- és terrorfenyegetést Amerikára, Izraelre, Irán arab szomszédaira és a világra. Az Egyesült Államok közölte Izraellel, hogy elkötelezett e célok elérése mellett – amelyeket az USA, Izrael és Izrael regionális szövetségesei egyaránt osztanak – a közelgő tárgyalások során.

A kéthetes tűzszünet nem terjed ki Libanonra”

– tette hozzá Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.

A tűzszüneti terv szerint Irán és Omán díjakat szedhet a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól a Perzsa-öböl bejáratánál – mondta egy, a tárgyalásokon részt vevő, névtelenséget kérő helyi forrás szerdán. Irán a beszedett pénzt újjáépítési célokra fogja felhasználni.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke telefonon beszélt Netanjahuval a kéthetes tűzszünet bejelentése előtt, izraeli idő szerint éjfél után. Egy „magas rangú politikai forrás szerint” – Izraelben ezzel a címmel a nevének elhallgatását kérő miniszterelnököt szokta jelölni a helyi média – az Egyesült Államok előzetesen egyeztette Izraellel az ideiglenes tűzszünetet – közölte a ynet hírportál.

A forrás szerint olyan lépésről van szó, amelynek keretében Irán anélkül nyitja meg a Hormuzi-szorost, hogy előzetesen teljesítenék követeléseit – többek közt a háború végleges lezárását, kártérítést, a súlyos szankciók feloldását.

„Donald Trump kormányának vezető tisztségviselői világossá tették Izrael számára, hogy a következő két hétben zajló tárgyalások során az Egyesült Államok határozottan ragaszkodni fog a nukleáris anyagok elszállításához, az urándúsítás leállításához, a ballisztikus rakéták jelentette fenyegetés megszüntetéséhez és további követelésekhez a rezsim infrastruktúráját a háború kezdete óta, és különösen az utóbbi napokban ért súlyos légicsapások hatására” – közölte a forrás.

Egy, a Haaretz című újságnak nyilatkozó izraeli kormányzati forrás szerint Jeruzsálemben tartanak attól, hogy az izraeli érdekeket, vagy azok egy részét nem veszik figyelembe a majdani megállapodásnál.

Izraelben a tűzszünet bejelentése után, helyi idő szerint hajnali három óra után Iránból jelentős rakétatámadást indítottak az ország déli, középső és északi része ellen. Több helyről jelentettek becsapódásokat: Tel-Avivból, Petah Tikvából, Bné Brakból, Beér-Sevából, Omerből és Neserből. Beér-Seva mellett, a Tel-Seva nevű arab faluban hárman megsebesültek.

Pakisztán miniszterelnöke azt mondta, hogy a tűzszünet a libanoni harcokra is vonatkozik, és Izraelt is tájékoztatták erről.

A miniszterelnöki hivatal közleménye ezzel ellentétben az ottani harcok folytatását ígérte.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Elromlott a hangulat a világ tőzsdéin

Elromlott a hangulat a világ tőzsdéin

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×