Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Traffic streams past the Palace of Westminster on a Winters evening.
Nyitókép: simonbradfield/Getty Images

Kiderült, mire lenne hajlandó az ukrán elnök a tűzszünetért

Az angol miniszterelnöki rezidencián tartott csúcstalálkozón Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Friedrich Merz német kancellár, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vett részt. A vezetők azonnali és teljeskörű tűzszünetre szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Azonnali és teljeskörű tűzszünetre szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háborúról rendezett vasárnapi négyoldalú londoni csúcstalálkozó résztvevői.

A Downing Streeten tartott, éjszakába nyúló tanácskozáson a közös érdekű nemzetközi diplomáciai ügyekben E3-csoportként fellépő Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői – a vendéglátó Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár –, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vett részt.

A találkozóról kiadott közös közlemény szerint a résztvevők sürgős feladatként jelölték ki a légi elfogórendszerek gyártásának felfuttatását, valamint a ballisztikus rakéták elhárítására képes rakétarendszerek és a mélységi csapásmérésre alkalmas eszközök közös kifejlesztését.

A négy vezető a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott csúcstalálkozón leszögezte, hogy az igazságos és tartós ukrajnai béke első feltétele a hadműveletek befejezése, és ennek érdekében felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt a haladéktalan, teljeskörű tűzszünet érvénybe léptetésére.

A feltételek közé tartozik a tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint annak rögzítése, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erő alkalmazásával megváltoztatni.

A csúcstalálkozó résztvevői szerint maradéktalanul tiszteletben kell tartani Ukrajna ahhoz fűződő szuverén jogát, hogy maga választhassa meg saját biztonságának szavatolási módját, és azt, hogy milyen szövetségi rendszerekhez csatlakozzon.

A közös közlemény szerint Ukrajnának robusztus és jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákat kell biztosítani a tűzszünet életbe lépése után, beleértve az Ukrajna támogatására kész országok koalíciója által tervezett nemzetközi alakulat (Multinational Force - Ukraine, MNFU) telepítését is.

A kommüniké rögzítette azt is, hogy a nemzetközi szankciók keretében befagyasztott orosz vagyoneszközök zárlata mindaddig érvényben marad, amíg Oroszország véget nem vet ukrajnai agressziójának, és amíg nem fizet kártérítést a háború okozta károkért.

A londoni csúcstalálkozó résztvevői leszögezték, hogy bármilyen megállapodás szülessen az ukrajnai rendezésről, az egyezménynek rögzítenie kell Európa biztonsági érdekeinek védelmét is.

A rendezési tárgyalások azon elemeihez, amelyek az Európai Unióhoz és a NATO-hoz kötődnek, az EU és az atlanti szövetség tagjainak beleegyezése is szükséges – áll a londoni csúcstalálkozóról kiadott közös közleményben.

Az állásfoglalás szerint az E3-országok vezetői támogatták Zelenszkij javaslatát Ukrajna és Oroszország közvetlen párbeszédének elkezdésére, hangsúlyozva, hogy Európa és az Egyesült Államok aktív részvételére is szükség van.

A csúcstalálkozó előtt az ukrán elnök a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte, hogy a béke ára nem lehet a Donyec-medence átadása Oroszországnak. Úgy fogalmazott: Ukrajna „nem adja meg ezt a győzelmet” Putyinnak.

Volodimir Zelenszkij a Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette:

a tűzszünet érdekében hajlandó lenne a jelenlegi frontvonalak „befagyasztására”, mivel ez a fegyvernyugvás elérésének leggyorsabb módja.

Az ukrán elnök – Kijev részéről hivatalosan először – megerősítette, hogy Roman Abramovics orosz milliárdos üzletember – az angol első osztályban, a Premier League-ben játszó Chelsea futballklub volt tulajdonosa, aki ellen a nyugati hatalmak jelentős pénzügyi szankciókat tartanak érvényben Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt – az utóbbi napokban közvetítő szerepet vállalt közte és az orosz államfő között.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×