Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Traffic streams past the Palace of Westminster on a Winters evening.
Nyitókép: simonbradfield/Getty Images

Kiderült, mire lenne hajlandó az ukrán elnök a tűzszünetért

Az angol miniszterelnöki rezidencián tartott csúcstalálkozón Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Friedrich Merz német kancellár, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vett részt. A vezetők azonnali és teljeskörű tűzszünetre szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Azonnali és teljeskörű tűzszünetre szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háborúról rendezett vasárnapi négyoldalú londoni csúcstalálkozó résztvevői.

A Downing Streeten tartott, éjszakába nyúló tanácskozáson a közös érdekű nemzetközi diplomáciai ügyekben E3-csoportként fellépő Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői – a vendéglátó Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő és Friedrich Merz német kancellár –, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vett részt.

A találkozóról kiadott közös közlemény szerint a résztvevők sürgős feladatként jelölték ki a légi elfogórendszerek gyártásának felfuttatását, valamint a ballisztikus rakéták elhárítására képes rakétarendszerek és a mélységi csapásmérésre alkalmas eszközök közös kifejlesztését.

A négy vezető a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott csúcstalálkozón leszögezte, hogy az igazságos és tartós ukrajnai béke első feltétele a hadműveletek befejezése, és ennek érdekében felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt a haladéktalan, teljeskörű tűzszünet érvénybe léptetésére.

A feltételek közé tartozik a tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint annak rögzítése, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erő alkalmazásával megváltoztatni.

A csúcstalálkozó résztvevői szerint maradéktalanul tiszteletben kell tartani Ukrajna ahhoz fűződő szuverén jogát, hogy maga választhassa meg saját biztonságának szavatolási módját, és azt, hogy milyen szövetségi rendszerekhez csatlakozzon.

A közös közlemény szerint Ukrajnának robusztus és jogilag kötelező erejű biztonsági garanciákat kell biztosítani a tűzszünet életbe lépése után, beleértve az Ukrajna támogatására kész országok koalíciója által tervezett nemzetközi alakulat (Multinational Force - Ukraine, MNFU) telepítését is.

A kommüniké rögzítette azt is, hogy a nemzetközi szankciók keretében befagyasztott orosz vagyoneszközök zárlata mindaddig érvényben marad, amíg Oroszország véget nem vet ukrajnai agressziójának, és amíg nem fizet kártérítést a háború okozta károkért.

A londoni csúcstalálkozó résztvevői leszögezték, hogy bármilyen megállapodás szülessen az ukrajnai rendezésről, az egyezménynek rögzítenie kell Európa biztonsági érdekeinek védelmét is.

A rendezési tárgyalások azon elemeihez, amelyek az Európai Unióhoz és a NATO-hoz kötődnek, az EU és az atlanti szövetség tagjainak beleegyezése is szükséges – áll a londoni csúcstalálkozóról kiadott közös közleményben.

Az állásfoglalás szerint az E3-országok vezetői támogatták Zelenszkij javaslatát Ukrajna és Oroszország közvetlen párbeszédének elkezdésére, hangsúlyozva, hogy Európa és az Egyesült Államok aktív részvételére is szükség van.

A csúcstalálkozó előtt az ukrán elnök a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte, hogy a béke ára nem lehet a Donyec-medence átadása Oroszországnak. Úgy fogalmazott: Ukrajna „nem adja meg ezt a győzelmet” Putyinnak.

Volodimir Zelenszkij a Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette:

a tűzszünet érdekében hajlandó lenne a jelenlegi frontvonalak „befagyasztására”, mivel ez a fegyvernyugvás elérésének leggyorsabb módja.

Az ukrán elnök – Kijev részéről hivatalosan először – megerősítette, hogy Roman Abramovics orosz milliárdos üzletember – az angol első osztályban, a Premier League-ben játszó Chelsea futballklub volt tulajdonosa, aki ellen a nyugati hatalmak jelentős pénzügyi szankciókat tartanak érvényben Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt – az utóbbi napokban közvetítő szerepet vállalt közte és az orosz államfő között.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×