A szektor kamatjövedelmének több mint a fele az államtól származik, ami a jegybanki betétek és az állampapírok hozamából, valamint a háztartási és vállalati hitelek kamattámogatásából tevődik össze – írja a penzcentrum.hu.

Emellett mintegy 304 milliárd forintos profitot eredményezett az a gyakorlat, hogy a hitelintézetek a megemelkedett kamatkörnyezet hatásait nem érvényesítették a lakossági betéteknél.

Az MNB stressztesztjei alapján a bankrendszer likviditási és tőkemegfelelési mutatói egy extrém gazdasági sokk – drasztikus GDP-visszaesés és jelentős árfolyamgyengülés – esetén is stabilak maradnának.

Kockázatok a hitel- és az ingatlanpiacon

A hitelezési piacon komoly fellendülést hozott az Otthon Start program, amelynek hatására a háztartási hitelállomány 15 százalékkal bővült. Bár a fix kamatozás mérsékli a kockázatokat, a lakosság eladósodottsága nőtt: az átlagos hitelfedezeti mutató 59-ről 68 százalékra ugrott.

A felpörgő kereslet miatt a lakóingatlanok fundamentális túlértékeltsége egy év alatt 22,5 százalékra emelkedett.

Mivel a támogatott hitelek növekvő kamatkockázatot jelentenek a bankoknak, a jegybank az árazási képlet újragondolását és az abban szereplő ÁKK-szorzó eltörlését javasolja.

A vállalati hitelezés 7,3 százalékos növekedését szintén a támogatott programok ösztönözték, ám az új hitelfelvevők 70 százaléka már korábban is rendelkezett tartozással, így új szereplőket érdemben nem vontak be. A vállalatok ugyanakkor jelentős saját likviditással bírnak, így a kockázatok ezen a téren mérsékeltek.

A kamatstop és a babaváró hitelek jövője

A jegybank kiemelt hitelezési kockázatként kezeli a babaváró kölcsönök helyzetét, mivel

a szerződések mintegy ötödénél a megadott határidőig nem teljesült a gyermekvállalási feltétel.

A jelentés szerint a legjelentősebb közvetlen strukturális kockázatot a kamatstop kivezetése jelenti. A korlátozás esetleges azonnali, kompenzációs intézkedések nélküli megszüntetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) alkalmazása miatt egyetlen lépésben 125 milliárd forintos átértékelési veszteséget okozhatna a hazai pénzintézeteknek.