Infostart.hu
eur:
367.69
usd:
328.28
bux:
142747.04
2026. október 26. hétfő Dömötör
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtóértekezleten a berlini kancellári hivatalban 2025. december 15-én. A német fõvárosban befejezõdtek az ukrán elnök és az amerikai delegáció elõzõ nap megkezdett tárgyalásai az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai kezdeményezésû béketervrõl. Az amerikai delegációt Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja és Jared Kushner, Trump veje vezette.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Pályázatot hirdet az EU – Ukrajna védelmére

A keretösszeg 1,5 milliárd eurós. Az EDIP pályázati felhívásainak első köre március 31-től lesz elérhető.

Az Európai Bizottság 1,5 milliárd eurós pályázatot tesz közzé az európai védelmi ipari program (EDIP) keretében, amelynek célja az uniós és az ukrán védelmi ipar megerősítése és modernizálása, a termelési kapacitás növelése, valamint a technológiai fejlődés és ellenálló képesség biztosítása – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

Az uniós bizottság közleményében emlékeztetett: a december elején létrehozott, 2025-2027-es évre vonatkozó európai védelmi ipari program az uniós védelem és biztonság sürgető kihívásaival foglalkozik az ipari termelési kapacitások növelése által, továbbá az Ukrajnával folytatott együttműködés megerősítésével, a közös európai beszerzések megerősítésével és a közös érdekű európai védelmi projektek kidolgozásával.

Az EU-tagországok és Ukrajna biztonságának javítására irányuló, hétfőn bejelentett erőfeszítés keretében több mint 700 millió euró fogja támogatni a legszükségesebb védelmi termékek és alkatrészeinek, többek között a drónellenes rendszerek, rakéták és lőszerek gyártásának növelését. Ez magában foglalja azt a 260 millió eurót, mely az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis (DTIB) újjáépítésének és modernizálásának elősegítésére szolgál olyan együttműködésen alapuló projektekbe való befektetés révén, amelyek növelik a termelési kapacitásokat mind Ukrajnában, mind Európában – tájékoztattak.

A program keretében az úgynevezett közös uniós érdekű európai védelmi projekt (EDPCI) 325 millió eurót kap az együttműködésen megvalósuló ipari kezdeményezések elindítására és megvalósítására. Ezek a projektek Ukrajna mellett Norvégia számára is nyitottak - írták. A széttagoltság csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében az EDIP 240 millió eurót finanszíroz védelmi felszerelések, többek között drónellenes, légi- és rakétavédelmi, valamint szárazföldi és tengeri harci rendszerek közös beszerzésére a tagállamok és Norvégia által. Az ajánlatkérő hatóságok konzorciumai pályázhatnak a finanszírozásra, projektenként akár 20 millió eurós támogatással – írták.

Végezetül a védelmi ipar területén tevékenykedő start-upok, beleértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv), 100 millió eurós tőketámogatásban részesülhetnek a védelmi ellátási láncok átalakulásának gyorsítását támogató uniós alapon (FAST) keresztül.

Az úgynevezett BraveTech EU kezdeményezés keretében egy új védelmi innovációs program is indul, ami további 35,3 millió eurót tesz elérhetővé mind az ukrán, mind az uniós iparágak, különösen a start-upok és a kkv-k számára. Célja, hogy fellendítse az innovációt az ukrán fegyveres erők előtt álló kihívások kezelése és az európai védelmi ipar versenyképességének javítása érdekében.

Az EDIP pályázati felhívásainak első köre március 31-től lesz elérhető.

Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
Váratlan fordulat a pénzintézeteknél: beérték a nyugati versenytársakat a régiós bankok

Váratlan fordulat a pénzintézeteknél: beérték a nyugati versenytársakat a régiós bankok

A kelet-közép-európai régió bankjai, köztük a magyar pénzintézetek már kiterjedten alkalmazzák a mesterséges intelligenciát (MI), elsősorban az ügyfélkapcsolatok és a termékfejlesztés területén – derül ki a Visa legújabb felméréséből. Bár a technológiát jelenleg leginkább a működési költségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére használják, a jövőben a hangsúly a hitelezésre, a csalásmegelőzésre és a közvetlen ügyfélélmény javítására tolódhat át. November 10-én erről a témáról is szó lesz a Portfolio Banking Technology konferenciáján. Regisztráció és részletek itt!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×