Rendkívül ambiciózus terveket fogalmazott meg Kína új ötéves terve, a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásától a Holdon létesítendő kutatóállomásig terjednek a tervek – írta meg a Portfolio.

A 141 oldalas stratégiai dokumentumot az Országos Népi Gyűlés nyitóülésére időzítve tették közzé, és több mint ötvenszer említi a mesterséges intelligenciát. Emellett tartalmaz egy átfogó "MI+ cselekvési tervet” is. Kína a terv szerint megragadja a tudományos és technológiai fejlődés stratégiai magaslatait, és döntő áttöréseket ér el a kulcsfontosságú technológiák terén – olvasható a cikkben.

Kína már most világelső a mesterséges intelligencia, a biogyógyászat, a robotika és a kvantumtechnológia terén

– állítják az állami tervezőszerv jelentésében.

Mint a Portfolio írja, ez a technológiai fókusz több tényezőre is visszavezethető, ilyen például Kína gyorsan öregedő társadalma, az Egyesült Államokkal vívott technológiai verseny, illetve a kínai MI-fejlesztők látványos előrelépései. Az utóbbi témában külön kiemelik a DeepSeek-et.

A konkrét intézkedések között szerepel a munkaerőhiányos ágazatokban a robotok kísérleti alkalmazása, illetve a minimális emberi felügyelettel működő MI-ügynökök bevezetése. A Brookings Intézet kutatója, Kyle Chan elmondta, Peking célja az lehet, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika révén növelje a hatékonyságot a termeléstől az egészségügyig. A cikkben olvasható, hogy az új ötéves terv kiemelt befektetéseket irányoz elő a kvantumszámítástechnika, a 6G, az agy-gép interfészek, valamint a humanoid robotokat működtető mesterséges intelligencia terén. Emellett a dokumentum ígéretet tesz arra is, hogy a magfúziós technológiában kulcsfontosságú áttöréseket érnek el. Újrafelhasználható, nagy teherbírású rakétákat fognak fejleszteni, és integrált űr-föld kvantumkommunikációs hálózatot kiépíteni.

Mindemellett skálázható kvantumszámítógépeket hoznak létre, emellett megvalósíthatósági tanulmányt is készítenek egy holdi kutatóállomás felépítéséről

– írja a Portfolio.

Hozzáteszik, Kína ezen kívül hiperskálás számítási klasztereket is ki szeretne építeni, olcsó és bőséges energiaellátással. A tervezet emellett támogatja a nyílt forráskódú MI-közösségek létrehozását is. A nyílt forráskód tematikája korábban nem szerepelt a kínai kormányzati dokumentumokban – emelte ki Tilly Zhang, a Gavekal Dragonomics elemzője. Peking ezt tudatos stratégiai döntésként, és az Egyesült Államokkal szembeni versenyelőnyként kezeli.

Mint a cikkben olvasható, a technológiai önellátás sürgetését az is magyarázza, hogy Kína eddig jelentős mértékben függött az amerikai technológiáktól, különösen a fejlett chipektől. A két nagyhatalom közötti kereskedelmi háború során Washington elsősorban a csúcstechnológiás félvezetők, míg Peking a ritkaföldfémek és a kritikus ásványkincsek exportját korlátozta.