Infostart.hu
eur:
356.02
usd:
306.17
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Unsplash

Új nemzeti erdőprogramot sürgetnek a szakemberek

Lapos Tamás és Nagy Dániel tanulmánya szerint a jelenlegi fakitermelés-központú erdőfenntartási, erdőfinanszírozási megközelítés nem tartható fenn, ugyanis az erdőknek egyre fontosabb szerepük van a klímavédelemben, a vízvédelemben, az egészség megőrzésében és a vidéki életminőség fenntartásában is. Azt gondolják, hogy természetesebb, fajgazdagabb és ellenállóbb erdőkre lenne szükség, továbbá korlátoznák a tarvágásokat.

A magyar erdők jövőjéről, a tarvágások korlátozásáról, a klímaváltozás hatásairól és az állami erdőgazdálkodás újragondolásáról tett közzé átfogó szakpolitikai javaslatot Lapos Tamás erdőmérnök, környezetvédelmi szakember és Nagy Dániel erdőmérnök, jogász. A szakemberek egy új nemzeti erdőprogramot sürgetnek.

Lapos Tamás az InfoRádióban azt mondta, a jelenlegi erdőpolitika hosszú távon nem fenntartható, mert megítélése szerint az erdők szerepe ma már jóval túlmutat a faanyag kitermelésén. Jelentőségük van a klímavédelemben, a vízmegtartásban, a biodiverzitás megőrzésében, a rekreációban és a vidéki életminőség fenntartásában is.

A környezetvédelmi szakember kiemelte:

az egyes erdők területi, időbeli adottságai eltérnek, így ahhoz kell ezeket hangszerelni, hogy az adott területen pontosan mi a legfontosabb közérdekű cél.

Lapos Tamás és Nagy Dániel tanulmánya szerint a klímaváltozás egyre erőteljesebben érinti a magyar erdőket. Egyes térségekben erdőpusztulásra, az állományok átalakulására, sőt az erdők visszahúzódására is számítani kell. A szerzők ezért természetesebb, fajgazdagabb és ellenállóbb erdőket tartanak szükségesnek és korlátoznák a tarvágások szerepét.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a nem vágásos üzemmódú erdők aránya 2010 és 2024 között 4,6 százalékról 9,6 százalékra nőtt, az örökerdő-gazdálkodás pedig ma is mindössze az erdőterület 1,7 százalékán működik.

Lapos Tamás szerint figyelembe kell venni az erdő klímavédelmi hatását, és számára úgy tűnik, hogy a jövőben ez a szempont rendkívüli módon fel fog értékelődni.

A két erdőmérnök javaslatcsomagja kitér a túlszaporodott vadállomány problémájára, az állami erdők közérdekű szerepére, a magánerdő-gazdálkodás fenntartható finanszírozására, valamint az erdészeti adatgyűjtés és kutatás fejlesztésére is.

A szerzők szerint a tűzifa-ellátást is új alapokra kell helyezni. Úgy vélik, stratégiai készletekre, helyi ellátási láncokra és kiszámíthatóbb lakossági rendszerre lenne szükség, miközben felül kellene vizsgálni azokat az ösztönzőket, amelyek az erdőből származó faanyag erőművi felhasználását támogatják.

Lapos Tamás és Nagy Dániel tanulmányát a masfelfok.hu oldalon lehet elolvasni.

A cikk alapjául szolgáló összefoglalót Herczeg Zsolt készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Szinte teljesen eltűnt a cigaretta egy országból, de ebben egy másik termék segített

Svédország hivatalosan is dohányzásmentes országgá vált: a svéd alkohol- és kábítószerinformációs tanács (CAN) friss jelentése szerint a napi rendszerességgel cigarettázók aránya 4,8 százalékra csökkent, ami alatta marad az Egészségügyi Világszervezet által referenciaértékként alkalmazott öt százalékos küszöbnek. A dohányzók aránya 2003 óta 16 százalékról esett vissza a jelenlegi szintre. A sikert nagyrészt a snüssz nevű füstmentes dohánytermék elterjedésének tulajdonítják, amelyet az EU-ban egyedül Svédországban lehet legálisan forgalmazni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×