Infostart.hu
eur:
388.57
usd:
335.31
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Kínai vegyipari üzem mérnöke méréseket végez.
Nyitókép: Getty Images

Drasztikus lépésre kényszerül Kína a Hormuzi-szoros lezárása miatt

Kína egyik legnagyobb olajfinomítója, a csöcsiangi létestmény jelentősen csökkenti a kapacitásait, és más finomítók is erre készülnek az ázsiai országban.

A közel-keleti konfliktus miatt egyre inkább beszűkül a nyersolajkínálat, ami meglehetősen érzékenyen érinti az olyan nagyhatalmakat is, mint Kína. A kialakult helyzetre reagálva a távol-keleti ország egyik legnagyobb finomítója karbantartási okokra hivatkozva csökkenti a kapacitásait – írja a Portfolio az Al Jazeera beszámolója alapján.

A tudósítás szerint a csöcsiangi finomító egy hónapra leállítja napi 200 ezer hordós kapacitású nyersolaj-feldolgozó egységét.

Ez a döntés a várakozások szerint mintegy 20 százalékkal veti vissza a finomító teljesítményét.

A napi 800 ezer hordós névleges kapacitásra tervezett üzem Kína egyik legnagyobb létesítménye, amely februárban még a tervezett szint felett termelt.

A mostani karbantartás időzítése egyáltalán nem véletlen, hiszen az Irán elleni amerikai–izraeli katonai műveletek megbénították a hajóforgalmat a Hormuzi-szorosban, amelyen a globális olajellátás mintegy 20 százaléka halad keresztül,

Kína pedig a világ legnagyobb olajimportőreként a számára szükséges nyersolaj nagyjából felét a Közel-Keletről szerzi be.

Iparági források szerint a kínálat folyamatos szűkülése és az emelkedő olajárak miatt a csöcsiangi finomítón kívül más kínai létesítmények is kapacitáscsökkentésre kényszerülhetnek.

A pekingi vezetés a napokban jelezte, hogy az iráni nukleáris kérdést politikai és diplomáciai úton kell rendezni. Egyúttal kiállt Teherán mellett, elismerve Irán törvényes jogát az atomenergia békés célú felhasználására.

Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×