Az amerikai elnök magyar idő szerint hétfő délután megtartotta az iráni hadműveletek kezdete óta első beszédét és sajtótájékoztatóját, azóta pedig folyamatosan interjúkat ad és posztol. Kemény szavakat használt, mondván, „a nagy hullám még hátra van” az Irán elleni offenzívából, illetve hogy „még nem is kezdték el az igazán kemény ütéseket.

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora a helyzetet értékelve az InfoRádióban kedd reggel elmondta, az elnök gyakorlatilag négy célt tűzött ki maga és Izrael elé:

1. véglegesen megakadályozni, hogy Irán nukleáris képességekre tegyen szert. „Korábban volt egy megállapodás a felek között, amelyet az első Trump-adminisztráció felmondott” – fejtette ki.
2. megsemmisíteni az iráni rakétaképességeket. Ezzel kapcsolatban rámutatott: ellentmondó hírek láttak napvilágot arról, hogy Irán rakétái milyen hatótávolságúak és kiket és hogyan tudnának elérni – egyes hírek szerint az európaiakat is.
3. az iráni haditengerészetet megsemmisíteni.
4. elérni, hogy Irán többé ne támogathasson olyan terroristacsoportokat, amelyek veszélyeztetik az Egyesült Államok és szövetségesei érdekeit.

A szakértő szerint lehet egy ötödik cél is, de hogy a rezsimváltást mennyire lehet közéjük sorolni, az kérdőjeles, az ezt övező nyilatkozatok igen vegyesek amerikai részről.

Megfigyelők észrevették, hogy Donald Trump és alelnöke külön helyen volt, amikor megindult a hadművelet, ebből többen azt a következtetést vonják le, hogy valamilyen ellentét van Trump és J. D. Vance között, de ezt Magyarics Tamás spekulációnak nevezte, hisz szükséghelyzetben a két személy nem tartózkodik ugyanabban a helyiségben/helységben. Az iráni vezetésnek épp az lehetett az egyik hibája, hogy egy helyen gyűltek össze a legfőbb vallási és katonai vezetők.

Emlékeztetett arra is, hogy Donald Trumpnak nemrégiben volt egy beszéde az Európai Unióról, amelynél jelen volt az alelnök is – az ehhez hasonló helyzetekben hagyományosan van egy kormánytag egy katonai bázison, aki intézkedik, ha Amerikát támadás érné az elnök beszéde alatt.

Arról is beszélt, hogy a republikánusok most döntő többségben támogatják az elnököt, miközben a demokraták és a függetlenek álláspontja miatt a felmérések szerint az amerikaiak 60 százaléka ellenzi a katonai akciót. A republikánusok a kongresszusban néhány kivételtől eltekintve támogatják Trumpot, míg a demokraták – szintén néhány kivételtől eltekintve – ellenzik. Magyarics Tamás úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „Jelen pillanatban csak pár halottról beszélhetünk. Nyilván egy halott is túl sok, de a jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – tette hozzá.

Hogy a közel-keleti háború belefér-e Donald Trump „béketeremtő mítoszába” és demokráciaexport-ellenességébe, arról azt mondta: ha tényleg csak pár hétről van szó, amint az elnök ígérte, igen. Ha a háború elhúzódik, akkor visszaüthet az elnöknek, hogy korábban erős szavakkal bírálta az elhúzódó hadi cselekményeket. Ugyanakkor szerinte az is igaz, hogy

ezekkel a háborús eszközökkel rezsimváltást elérni Iránban nagyon nehéz lesz,

ahogy erre Keir Starmer brit miniszterelnök is utalt.

Ami a katonai fellépést követheti Iránban, az maga lehet a káosz, de ennek mértéke is kétséges, a katonai hatalom ugyanis jelen pillanatban az iráni Forradalmi Gárda kezében van, így a rakéta- és a drónprogram irányításáért is ők felelnek.

„Kérdéses, hogy ha nem lesz rezsimváltás, hanem iráni katonai hatalomátvétel történik, a hadsereg mekkora része kinek lesz elköteleződve: a vallási vezetőknek-e, akik élesen Izrael- és Amerika-ellenesek, vagy van-e olyan réteg a katonai vezetésen belül, amelyik azért tisztában van a realitásokkal, hogy Izraellel és Egyesült Államokkal szemben Irán katonailag mindenképpen vesztes lesz” – rögzítette.

Az alapján, hogy az amerikai-izraeli támadások ilyen pontosak voltak és „le tudták fejezni” a vallási-katonai vezetést, lehet valami a „suttogásban”, hogy a legmagasabb körökbeni is vannak informátoraik és olyanok, akik együttműködnek velük. „De ez is csak spekuláció” – tette hozzá Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.