Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a jegybanki döntést a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok befolyásolhatták leginkább. A kormányzati árszabályozásokat nem tudni, mikor vezetik ki, ami bizonytalanná teszi az inflációs pályát, miközben az iráni háború nyomán emelkedő energiaárak is fokozatosan begyűrűznek majd a gazdaságba. A bizonytalanság így erősen indokolhatta a kamattartást a májusi ülés keretében – írta kommentárjában.

A külső környezet összességében nem javult, ugyanakkor a forint tovább erősödött, a kockázati megítélés javulása, a szigorú kamatkörnyezet fenntartásával együtt továbbra is vonzó célponttá teszi a forinteszközöket a forró tőke számára. A jegybank az elmúlt időszakban kommunikációs szinten már jelezte a piacnak a túlzott forinterősödést, azonban ez csak átmeneti gyengülést eredményezett - jegyezte meg.

E tényezőket figyelembe véve Molnár Dániel várakozásai szerint júniusi ülésén már kamatot csökkenthet a jegybank, amennyiben májusban sem romlanak az inflációs folyamatok. Erre szerinte utal is a kiadott közlemény, azzal is, hogy mérsékeltebb inflációs kilátásokról írnak, illetve kikerült, a közleményből a „szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt” megfogalmazás. A júniusi kamatdöntés után azonban bizonytalan a monetáris pálya – tette hozzá megjegyezve: nyílhat tér a monetáris kondíciók további lazítására abban az esetben is, ha a nagy jegybankok szigorítanának, mert a kockázati megítélés javulása ellensúlyozhatja a csökkenő kamatkülönbözet hatását, így a piac is nyitottabb lehet a hazai alapkamatvágásra.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy fogalmazott: a jegybank nehéz dilemmával néz szembe, a különböző tényezők egymásnak ellentmondanak. Nem egyértelmű, hogy csökkenteni, vagy tartani kell a kamatot, ezért kivár. Legkorábban a júniusi ülésen kerülhet sor kamatcsökkentésre, hiszen ekkor a jegybank egyrészt több információval rendelkezik majd, másrészt pedig ekkor jelenik meg az új Inflációs jelentés, ami kulcsfontosságú lehet a döntés szempontjából – tette hozzá.

A csökkentés mellett szól szerinte a kifejezetten erős forint, az alacsony infláció, az hogy a választások eredménye nyomán az ország kockázati megítélése sokat javult - részben az uniós források várt beérkezése, és a várakozás miatt, hogy a költségvetési politika átláthatóbb, fegyelmezettebb lesz. Ellene szól viszont az iráni háború hatása, az energiapiaci árrobbanás az év végére akár 5 százalékot közelítő inflációt hozhat Magyarországon. „Ha a háború nyugvópontra jut és megnyílik addig a Hormuzi-szoros, az energiaárak pedig így csökkenni tudnak, az egyenes utat jelent a kamatvágáshoz, ekkor a lazítás biztosra vehető” – jelentette ki a közgazdász, bár azt sem zárja ki, hogy önmagában a kockázati megítélés javulása elegendő hatás lehet egy júniusi csökkentéshez. A jelenlegi magyar alapkamat ugyanis régiós összevetésben magas: a lengyel irányadó ráta 3,75, míg a cseh 3,5 százalék – írta.

Regős Gábor szerint leginkább egy 25 bázispontos vágás valószínű júniusban.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint is van esély a júniusi kamatvágásra. Kommentárjuk szerint a vártnak megfelelő kommunikációt tartalmazta a jegybanki közlemény, illetve a sajtótájékoztatón elhangzott üzenetek is. A jegybank megnyitotta annak lehetőségét, hogy a júniusi kamatdöntő ülésen komolyan szóba kerüljön a kamatvágás, amennyiben a külső inflációs kockázatok a következő hetekben mérséklődnek, illetve az országspecifikus kedvező folyamatok (kockázati felár csökkenése, erős forint) tartósan fennmaradnak.

Sümegi Ákos, az MBH Bank makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott: „közel lehet a kamatcsökkentés, de most még nem lépett az MNB”, kiemelte, hogy az ülésen már két forgatókönyvet tárgyalt a tanács és volt, aki kamatvágásra szavazott.

Megjegyezte, hogy a forint euróárfolyama délelőtt 357 körül mozgott, kora délután hirtelen 355-ig erősödött, és bár a kamatdöntés utáni sajtótájékoztató alatt némileg gyengült, nem ment 356 fölé.

A legutóbbi kamatdöntő ülés óta kedvezően alakultak a folyamatok és a kedden elhangzott üzenetek is arra utalnak, hogy a monetáris tanács júniusban el tudja kezdeni csökkenteni az alapkamatot - vélekedett az elemző.

„A kamatcsökkentésre azért látunk lehetőséget, mert a jelenlegi nominális kamatszint az összes aggodalom ellenére (iráni helyzet, globális inflációs félelmek, rekordokat döntögető államkötvényhozamok Magyarországon kívül, várható EKB kamatemelés) egy kicsit már túl magasnak tűnik” – írta. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a Fed és az EKB is kamatemelésre kényszerül majd idén, de még ezzel is maradna tér a hazai kamatcsökkentésre, főleg ilyen alacsony infláció és ennyire erős forintárfolyam mellett - tette hozzá.

Ennek megfelelően az MBH-nál 2026 végére 5,50, 2027 végére 5,00 százalékos alapkamatot várnak.