Az Emberi Jogok Európai Egyezményére pillantva kiderül, hogy ez valójában egy nagyon rövid dokumentum – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója. Mint rámutatott, az elmúlt években, évtizedekben a bírói gyakorlat egyre inkább koncentrált a 3. és a 8. cikkelyre,

• az embertelen bánásmód tilalmára, illetve
• a családi élethez való jogra,

de az elmúlt években ezt „hihetetlenül kiterjesztően és szélesen értelmezték”, sok esetben például nagyon komoly bűnözőket nem lehetett deportálni az unió területéről, mert azt mondta ki a bíróság, hogy ez súlyosan sértené a családi élethez való jogot, vagy nem lehetett szintén súlyos bűnelkövetőket deportálni azon félelem miatt, hogy abba az országba, ahova visszaküldik őket, sérelem érheti őket.

A tagállamok most amellett tették le a voksukat, hogy bizonyos értelemben korlátozni lehet a fenti két jog érvényesülését, igenis figyelembe kell venni a helyi állampolgárok biztonságát, és ezt nem írhatja felül külföldi állampolgároké.

A mostani kisinyovi nyilatkozat afelé próbálta eltolni a tagállamokat Marsai Viktor megítélése szerint, hogy jobban mérlegeljenek és kevésbé széles kaput nyújtsanak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) olyan döntésekre, amelyek ellentétesek a tagállamok és azok lakosságának érdekeivel.

Fontos tisztázni: az Európa Tanács nem az EU szerve, nem keverendő az Európai Tanáccsal, az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csoportjával. Ennélfogva az Európa Tanács 46 tagállamában korántsem érvényes mindenhol az uniós jog. Marsai Viktor szerint is nagyon hangsúlyos, hogy az Európa Tanács mindössze ajánlásokat fogalmaz meg, a dokumentumai sem kötelező érvényűek, ugyanakkor az elmúlt évek bírói gyakorlatát mégis nagyban befolyásolják a konkrét döntések meghozatalakor.

Csak néhány példa:

• nem lehetett Görögországba deportálni elutasított migránsokat, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága azt mondta ki, hogy a görög menekültügyi rendszer keretei nem megfelelők erre.
• az asztmás bangladesi állampolgár esete: a bíróság kimondta, hogy embertelen bánásmód lenne őt Bangladesbe visszaküldeni, mivel ott magas a légszennyezettség.

„Alapvetően ennek tisztázására szolgál az iránymutatás; nem megfelelő azt mondani, hogy egy adott országban rossz a levegő” – világított rá a szakértő.

Ettől persze még nem sorjáznak majd a migránsokat elutasító határozatok, ráadásul az Európa Tanács most azt is kimondta, hogy az egyes elutasító határozatokat nagyon körültekintően, egyedileg kell meghozni az egyes migránssal kapcsolatban. De Marsai Viktor szerint egészen biztosan változik majd a bűnözőkkel kapcsolatos bírósági eljárás és ítélkezés is, hisz a nemzetbiztonság fontosabb szemponttá válik a joghierarchiában.

Bár a most készülő uniós migrációs paktummal nincs közvetlen kapcsolatban ez az ajánlás, az Európai Bíróság Marsai Viktor megfogalmazása szerint mégis „figyelni fog” arra, mikor hogyan dönt az EJEB.

Még arról a régi uniós törekvésről is beszélt, hogy az adott menekültek kérvényét az EU területén kívül bírálják el, de ebben alapvetően nincs előrehaladás, a migrációs paktum jelenlegi keretrendszere és a legutóbbi európai bírósági döntések sem támasztják alá, hogy a közeljövőben ez meg fog tudni valósulni. Amiben előrehaladás lehet, az a visszafogadási központok létrejötte, de ezek is csak a már elutasított menedékkérőkre vonatkozó intézményrendszer lenne, magát a menekültügyi eljárást kiszervezni nem látszik megvalósíthatónak.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.