Infostart.hu
eur:
391.06
usd:
339.64
bux:
122201.17
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
A Maxar Technologies mûholdfelvétele a natanzi föld alatti urándúsító létesítmény felszíni infrastrukrúrájáról a közép-iráni Natanz város térségében 2025. június 22-én. Az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy június 22-re virradóan az amerikai központi parancsnokság katonai mûveleteket hajtott végre az iráni atomlétesítmények ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Maxar Technologies

Támadás érte Irán natanzi urándúsító üzemét a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint

Az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve kedden megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai támadásai részeként bombázták Irán natanzi urándúsító üzemének bejáratát.

A földalatti létesítmény egyike Irán három urándúsítójának, amelyekről ismert, hogy működtek, amikor Izrael és az Egyesült Államok tavaly júniusban támadásokat hajtott végre az iráni nukleáris létesítmények ellen.

„A legfrissebb műholdas felvételek alapján a NAÜ most már megerősítheti, hogy az iráni Natanz földalatti üzemanyag-dúsító üzem bejárati épületei nemrégiben károsodtak” – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X közösségi oldalon. Várhatóan nem lesz radiológiai következménye, és nem észleltek további hatást magában az urándúsítóban, amely súlyosan megrongálódott a júniusi konfliktusban – tette hozzá a szervezet.

A NAÜ megállapítása megegyezik a Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (Institute for Science and International Security) nevű washingtoni kutatóintézet hétfőn közzétett megállapításával, miután Irán bejelentette, hogy vasárnap támadás érte Natanzot, és a NAÜ azt közölte, hogy a katonai csapások nem voltak jelentősek.

Izrael és az Egyesült Államok tavaly júniusban olyan csapásokat hajtott végre, amelyek súlyosan megrongálták az iráni atomprogramhoz kapcsolódó létesítményeket, többek között a Natanzban található urándúsító üzemet - a folyamat mind reaktorok üzemanyagának, mind atomfegyverek előállításához felhasználható.

Hétfőn Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a szervezet kormányzótanácsának rendkívüli ülésén arról számolt be, hogy az izraeli és amerikai támadások után, amelyek szombaton kezdődtek, nincs jele annak, hogy Irán nukleáris létesítményei megsérültek volna.

Teherán tagadja, hogy atomfegyverek fejlesztésén dolgozna.

Nyitókép: A Maxar Technologies műholdfelvétele a natanzi föld alatti urándúsító létesítmény felszíni infrastruktúrájáról a közép-iráni Natanz város térségében 2025. június 22-én.

Címlapról ajánljuk
Izrael szerint megölték az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát

Izrael szerint megölték az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát

Egy izraeli támadás során megölték Ali Laridzsánit, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát – jelentette be kedden az izraeli védelmi miniszter, Jiszráel Kac.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Ursula von der Leyen bejelentette, konkrét lépéseket tett az Európai Bizottság a Barátság kőolajvezeték javításánál

Ursula von der Leyen bejelentette, konkrét lépéseket tett az Európai Bizottság a Barátság kőolajvezeték javításánál

Ursula von der Leyen kedden már nem diplomáciai körmondatokkal, hanem kézzelfogható ajánlattal lépett a Barátság-vezeték ügyében: az EU technikai segítséget és pénzügyi támogatást kínált Ukrajnának a január 27-i orosz támadás után megszakadt tranzit helyreállítására, amit Kijev el is fogadott. Az Európai Bizottság elnökének bejelentése éles váltás a hétfői brüsszeli miniszteri tanácskozás óvatos kommunikációjához képest, ahol az uniós testület nem tett konkrét ígéreteket. Brüsszel most egyszerre próbálja stabilizálni a magyar és szlovák ellátási aggodalmakat, és lefegyverezni azt a politikai nyomásgyakorlást, amely a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolásával fenyeget. Mindeközben az üzenet változatlanul kettős: rövid távon javítás és kerülőutak, hosszabb távon pedig a cél az orosz olaj fokozatos kivezetése és az uniós energiaszuverenitás erősítése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×