Infostart.hu
eur:
364.82
usd:
326.04
bux:
145330.02
2026. november 4. szerda Károly
Az orosz haditengerészet legújabb tengeralattjárója, a Habarovszk.
Nyitókép: Izvesztyija

Tengerre indul a végítélet-torpedók hordozója

Hamarosan megkezdi a tesztüzemet az orosz hadiflotta legújabb atom-tengeralattjárója.

Az Izvesztyija moszkvai újság számolt be arról, hogy rövidesen megindulnak az üzemi próbák a Projekt 09851 jelzésű, Habarovszk nevű búvárhajóval. A nukleáris csapásmérő erőkhöz tartozó atom-tengeralattjárót kifejezetten a Poszeidón nevű óriástorpedó hordozására építették. Ez a fegyver új szintre emeli Oroszország nukleáris elrettentő erejét. Az eddigi földrészközi rakéták mellett még egy, újabb tömegpusztító fegyver jelenik meg az orosz flotta arzenáljában.

A görög mitológia egyik legfontosabb istenségének, a tengerek, folyók, földrengések és lovak urának nevét viselő nukleáris meghajtású és atomrobbanófejes torpedó hatalmas méretű. Mivel a műszaki adatai titkosak, a szakértők csak megbecsülni tudják azokat. A hosszát 16 és 24 méter közé teszik, átmérője pedig elérheti a két métert is. A 100 tonnás monstrumot egy atomreaktor által táplált gőzturbina hajtja, óránként 60-70 csomós (111-129 km/h), szédületes sebességgel, nagyjából ezer méteres mélységben. Arra szánják, hogy egy esetleges atomháborúban Oroszország válaszcsapást mérhessen vele az őt megtámadó ellenségre.

Ilyen lehet a világvége torpedó belső felépítése. A feliratok balról jobbra: vízsugár hajtómű, erőátviteli rendszer, gőz visszanyerő kondenzátor, gőzturbina, nukleáris reaktor, vezérlő és navigációs berendezések, atomtöltet, ütközést elkerülő hangradar. Kép: Wikipédia
Ilyen lehet a világvége torpedó belső felépítése. A feliratok balról jobbra: vízsugár hajtómű, erőátviteli rendszer, gőz visszanyerő kondenzátor, gőzturbina, nukleáris reaktor, vezérlő és navigációs berendezések, atomtöltet, ütközést figyelő hangradar. Kép: Wikipédia

A Poszeidón a Föld bármely pontját elérheti, hiszen nukleáris meghajtása korlátlan hatótávolságot biztosít. Aztán a tervezők célja szerint az ellenséges ország partjai előtt felrobbantja iszonyatos erejű, két megatonnás atomtöltetét, amely több tíz méter magas hullámfalat hoz létre. Ez a nukleáris cunami mélyen behatolhat a szárazföldre, elpusztítva ott mindent, ami az útjába kerül. Valósággá válna a Los Angelest, vagy a New Yorkot romba döntő szökőárakról készült összes katasztrófafilm.

A szupertorpedó azonban egyelőre még nincs bevethető állapotban, ezért a Habarovszk fedélzetére a már meglévő Kalibr cirkálórakétákat és hagyományos, illetve atomtöltetű torpedókat, valamint tengeri aknákat telepítenének. Sőt, az Army Recognition úgy tudja, hogy a tengerészek még kézi légvédelmi rakétákat is kaphatnak, amikkel akkor védekeznének, ha a hajóra felszíni menetben támadnának ellenséges repülők vagy drónok.

Maga a búvárhajó tekintélyes méretekkel rendelkezik, bár a pontos adatok természetesen nem nyilvánosak. Mivel a Borej-osztály átalakításával tervezték, szakértők úgy becsülik, hogy annál valamivel rövidebb, a Habarovszkról ugyanis hiányoznak a földrészközi rakéták indítóállásai. De még így is száz méternél hosszabb (egyes feltételezések a 140 métert sem tartják kizártnak), míg a szélessége 10 és 13,5 méter között lehet.

Bizonyára egy KTP-6-185SP típusú, 200 MW teljesítményű atomreaktor táplálja azt az 50 ezer lőerős turbinát, ami az egyetlen hajócsavart forgatja. Ez egy vízsugár hajtóműben üzemel, vélhetően azért, hogy a működése minél csendesebb lehessen. A jókora propeller 30-32 csomós (kb. 56-59 km/h) sebességre gyorsíthatja a víz alatt, a nagyjából 10 ezer tonnás Habarovszkot. A Borej-osztály hajóihoz hasonlóan a stabilitásáról, illetve a jó manőverező képességéről függőleges és vízszintes iránysíkok gondoskodnak. Az utóbbiak széleire építettek még egy-egy kisebb hajócsavart is, hogy könnyebbé tegyék a hatalmas hajó mozgatását a kikötőkben, vagy egyéb, szűk helyeken. Azt is csak megbecsülni lehet, hogy milyen mélyre tud majd az új egység merülni: ez feltehetően 500 méter lehet.

Az új hadihajó meglehetősen lassan épült. Az első acéllemezét még 2014 július 27-én vágták, de csak tavaly november elsején sikerült vízre bocsátani. Ennek tervezési, de főként anyagi okai voltak. Meg aztán a Poszeidón projekt is egyre jobban húzódik, ezért a Habarovszkon folyó munkálatokat sem kapkodták el a szeverodvinszki hajógyárban. A szupertorpedó hiányában egyelőre csak olyan feladatokra tudják használni, amilyenekre egyébként lennének más hadihajóik is az oroszoknak. Jelenleg a Csendes-óceánon végrehajtott különleges műveletek és titkos küldetések szerepelnek a tervekben.

Ezekre a 90-120 napos hosszúságú bevetésekre készül fel az új hajó és száz főnyi legénysége, ha majd befejeződnek a hamarosan kezdődő üzemi próbák. Bár a belső kialakításról végképp semmilyen információ nem érhető el, az akciók hosszúságából arra lehet következtetni, hogy a tervezők talán figyeltek a személyzet kényelmes elhelyezésére is. Persze ez nem a tengerészekkel való törődés miatt fontos, hanem azért, hogy a hónapokig tartó, víz alatti élet ne tompítsa el a legénységet. Bármikor késznek kell lenniük arra, hogy útjukra bocsátsák a világvége-torpedókat. Feltéve, hogy egyszer majd azok is elkészülnek.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: bezártak az első urnák, hamarosan jönnek az eredmények – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: bezártak az első urnák, hamarosan jönnek az eredmények – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be Kentuckyban és Indianában. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×