Az Eurobarometer-felmérés eredménye nem hozott „megdöbbentő” újdonságot, inkább csak megerősíti azokat a trendeket, amiket az elmúlt években is már tapasztalhattunk – mondta az InfoRádióban Guld Ádám. A szakember szerint nagyon komoly generációs különbség mutatkozik a médiafogyasztásban abban a tekintetben, hogy a különböző korosztályok milyen felületeken szeretnek információkat gyűjteni, illetve hogy milyen formátumú, típusú vagy műfajú információkkal kerülnek rendszeresen kapcsolatba.

A felmérés alapján a fiatalok – jellemzően a Z és Y generáció – alapvetően digitális felületeken töltik a legtöbb időt, és ezeken fogyasztanak tartalmat, legyen szó akár szórakozásról, akár hírek fogyasztásáról, eközben a mai középkorosztály – az X generáció és a náluk „érettebb” korcsoportok – változatlanul szorosabb viszonyban vannak a tömegmédiával – ismertette a PTE docense, kiemelve: ez nem jelenti azt, hogy utóbbiak a digitális felületeken ne lennének jelen, csak számukra a televízió – bizonyos esetekben a rádió is – sokkal stabilabb, megbízhatóbb információforrásnak számít.

A válaszadók kétharmada (66 százalék) véli úgy, hogy az elmúlt napokban néha ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek; Magyarországon ez az arány sokkal magasabb, 81 százalék nyilatkozott így. Guld Ádám szerint az álhírekkel, különböző dezinformációs akciókkal az elmúlt 5-6 évben mindenki kapcsolatba került, függetlenül attól egyébként, hogy a világ vagy akár Európa mely országában él.

„A figyelemgazdaság keretei között a figyelem megragadása és megtartása ugyanis elképesztően nagy kihívás, ezért sokszor

még azok a hírek is, amelyek a valóságot reprezentálják, olyan formában, olyan címmel, leaddel jelennek meg, amelyek félrevezetők”

– mondta a szakértő, és szerinte ez a mai sajtó általános gyakorlatává vált. Hozzátette: mindemellett megjelentek azok a kattintáshajhász és nagyon sokszor szándékosan manipulatív üzenetek is, amelyek tudatosan próbálják a fogyasztókat manipulálni valamilyen gazdasági vagy politikai érdek mentén. „Manapság pont emiatt a stilisztikai tényező miatt sokszor annak az eldöntése is nehéz, hogy a valóságot látjuk-e, vagy annak valamilyen torzított változatát” – jelentette ki.

Ugyanakkor megfigyelhető a tudatosságban egy fejlődés, vagyis a fogyasztók egyre érzékenyebbé is válnak az információk iránt, sőt, tapasztalható, hogy sokan az online világból inkább visszatérnek a hagyományos tömegmédiumoknak a világába, így például

a jövőben nagyobb szerepe lehet a rádiózásnak is, hiszen egy olyan stabil, megbízható platformnak tűnik sok esetben a fogyasztók szempontjából, ahol azt érezhetik, hogy kevésbé vannak kitéve a manipulációs akcióknak

– jegyezte meg.

Az egyetemi docens az influenszerek tevékenységével most már 10-15 éve nagyon aktívan foglalkoznak: a 2010-es évek közepén, amikor a jelenség felfelé ívelt, akkor igazából még a szórakoztatás tekintetében volt jelentőségük, főleg a fiatal, az akkor tizen-huszonévesek körében terjed el az influenszerek által készített tartalmak. Viszont az elmúlt 6-8 évben bekövetkezett egy jelentős tematikus változás, mert az egyszerű, hétköznapi szórakoztató tartalmak mellett a szeriőz, komolyabb társadalmi, kulturális vagy politikai témák is állandóan megjelennek influenszerek tolmácsolásában. Kialakult egy új műfaj-, illetve tartalomgyártó típus, gondolva itt a politikai vagy közéleti influenszereknek a megjelenésére – magyarázta. „Nekik a nyilvánosságra, a nyilvános diskurzusokra nagyon jelentős hatása van, az elmúlt 3-4 év során erre hazánkban is láthatunk példát” – tette hozzá.

Itt szintén mutatkozik egy generációs különbség: az influenszerek által gyártott tartalmakat nagyobb rendszerességgel és nagyobb számban a fiatalabb korosztályok fogyasztják, főként a 20-as, 30-as éveikben járó fiatal felnőttek. Ezzel szemben az érettebb korosztályok, bár ismerik az influenszerek tevékenységét, és néhány szereplőt követnek is közülük, jellemzően azért a komolyabb ügyekben, a fontosabb társadalmi, politikai és kulturális kérdésekben változatlanul a klasszikus tömegmédiumokhoz térnek vissza – mondta Guld Ádám.

Az Eurobarometer-felmérés részletei itt olvashatók.