Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322.31
bux:
126544.76
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Pixabay

Állami épületeket gyújtottak fel Iránban, miután leállt az internet

Tizenkét napja tartanak a tüntetések az országban, és egyre erőszakosabbak az összecsapások a karhatalom és a lakosság között.

Az internetet monitorozó NetBlock szerint csütörtökön egész Iránban leállt az internetszolgáltatás, miközben országszerte folytatódtak a 12 napja tartó tüntetések – írja a BBC híradása nyomán a Telex.

Egyelőre nem világos, hogy mi áll a leállás hátterében, de korábban már előfordult, hogy az iráni hatóságok a tüntetésekre válaszul korlátozták az internetet. Ennek ellenére csütörtök több olyan videó is megjelent például az X-en, amelyek azt bizonyítják, hogy Teheránban és más városokban is folytatódtak a tiltakozások. Ezrek vonultak Teherán utcáin, és több hitelesített videón is látható, hogy az állami média irodái égnek egy vidéki városban.

A csütörtök este megjelent videókon az látható, ahogy egy nagy tömeg haladt egy főút mentén Mashhadban, az ország északkeleti részén, a tüntetők az „Éljen a sah!” és „Ez az utolsó csata! Pahlavi visszatér!” jelszavakat skandáltak. Voltak, akik felmásztak egy felöljáróra és leszerelték a térfigyelő kamerákat. A főváros északi részén készült felvételen látható tömeg azt skandálta a biztonsági erőkkel való összecsapás után: „Becstelen” és „Ne féljetek, mindannyian együtt vagyunk!”

Az elmúlt napok során az iráni biztonsági erők többször is összecsaptak a tüntetőkkel. A tegnapi volt a zavargások 12. napja, amelyek emberi jogi szervezetek szerint Irán mind a 31 tartományában több mint száz városra és településre terjedtek át. Az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivista Hírügynökség (HRANA) szerint legalább 34 tüntető – köztük öt gyermek – és a biztonsági személyzet nyolc tagja halt meg, 2270 tüntetőt pedig letartóztattak. A norvégiai székhelyű Iran Human Rights (IHR) szerint legalább 45 tüntető, köztük nyolc gyermek halt meg a biztonsági erők brutális fellépése során. A BBC perzsa nyelvű adása 22 ember halálát és személyazonosságát erősítette meg, míg az iráni hatóságok hat hivatalos személy haláláról számoltak be.

A tiltakozást a fővárosi kereskedők, boltosok indították az iráni valuta zuhanása és az egyre durvább gazdasági válság és infláció miatt, hozzájuk csatlakoztak az egyetemisták. Az iráni vezetés próbál véget vetni a tiltakozásoknak, Ali Hamenei ajatollah, az ország vezetője január elején azt mondta, hogy a „lázadókat helyre kell tenni” – a vezető mondata után sokan a tüntetések erőszakos elfojtásától tartanak. Az ország elnöke, Maszúd Peszeskján visszafogottabban fogalmazott, és reformokat ígért a gazdasági nehézségek orvoslására.

Ezen kívül a megélhetési nehézségek enyhítésére a kormány azt ígérte, mindenkinek havi 10 millió rial (kb. 3300 forint) összegű juttatást biztosít, amit élelmiszerboltokban lehet felhasználni.

Donald Trump már a múlt héten is figyelmeztette az iráni vezetést, hogy ha a tüntetők életére törnek, akkor az Egyesült Államok a tiltakozók segítségére fog sietni. A New York Times hétfőn azt írta, az államvezetés egyre jobban tart a külső és belső feszültségektől, Hamenei ajatollah pedig hírszerzési információk szerint azt tervezheti, hogy Moszkvába menekül, ha a karhatalmi erők képtelenek megfékezni a tüntetéseket.

Címlapról ajánljuk
Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

A januári infláció a várakozásoknál is alacsonyabb lett, 2,1 százalékos. Így minden adott ahhoz, hogy a jegybank most csökkentse a kamatot – véli a Portfolio elemzője. Beke Károly beszélt arról is, milyen további kamatcsökkentésekre lehet számítani a gazdasági folyamatok és a közelgő választások fényében.

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Eladási hullám söpört végig tegnap az amerikai tőzsdéken, a hangulatot rontották Donald Trump hétvégén bejelentett vámintézkedései, melyeket az után hozott nyilvánosságra, hogy az Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette viszonossági vámjainak nagy részét. Emellett az AI körüli bizonytalanság is nyomást helyezett a piacra, az elmúlt hetekhez hasonlóan újabb részvényeket ütöttek meg a mesterséges intelligencia potenciális diszruptív hatása miatt. Ezt követően az ázsiai piacokon vegyes mozgásokat lehetett látni, a befektetők óvatosabbá váltak az újabb amerikai vámfegyegetések miatt. Európában ugyancsak iránykereséssel indulhat a nap. Ma itthon a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntésére szegeződik a tekintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×