Infostart.hu
eur:
355.12
usd:
307.29
bux:
134780.5
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: Pixabay

Állami épületeket gyújtottak fel Iránban, miután leállt az internet

Tizenkét napja tartanak a tüntetések az országban, és egyre erőszakosabbak az összecsapások a karhatalom és a lakosság között.

Az internetet monitorozó NetBlock szerint csütörtökön egész Iránban leállt az internetszolgáltatás, miközben országszerte folytatódtak a 12 napja tartó tüntetések – írja a BBC híradása nyomán a Telex.

Egyelőre nem világos, hogy mi áll a leállás hátterében, de korábban már előfordult, hogy az iráni hatóságok a tüntetésekre válaszul korlátozták az internetet. Ennek ellenére csütörtök több olyan videó is megjelent például az X-en, amelyek azt bizonyítják, hogy Teheránban és más városokban is folytatódtak a tiltakozások. Ezrek vonultak Teherán utcáin, és több hitelesített videón is látható, hogy az állami média irodái égnek egy vidéki városban.

A csütörtök este megjelent videókon az látható, ahogy egy nagy tömeg haladt egy főút mentén Mashhadban, az ország északkeleti részén, a tüntetők az „Éljen a sah!” és „Ez az utolsó csata! Pahlavi visszatér!” jelszavakat skandáltak. Voltak, akik felmásztak egy felöljáróra és leszerelték a térfigyelő kamerákat. A főváros északi részén készült felvételen látható tömeg azt skandálta a biztonsági erőkkel való összecsapás után: „Becstelen” és „Ne féljetek, mindannyian együtt vagyunk!”

Az elmúlt napok során az iráni biztonsági erők többször is összecsaptak a tüntetőkkel. A tegnapi volt a zavargások 12. napja, amelyek emberi jogi szervezetek szerint Irán mind a 31 tartományában több mint száz városra és településre terjedtek át. Az amerikai székhelyű Emberi Jogi Aktivista Hírügynökség (HRANA) szerint legalább 34 tüntető – köztük öt gyermek – és a biztonsági személyzet nyolc tagja halt meg, 2270 tüntetőt pedig letartóztattak. A norvégiai székhelyű Iran Human Rights (IHR) szerint legalább 45 tüntető, köztük nyolc gyermek halt meg a biztonsági erők brutális fellépése során. A BBC perzsa nyelvű adása 22 ember halálát és személyazonosságát erősítette meg, míg az iráni hatóságok hat hivatalos személy haláláról számoltak be.

A tiltakozást a fővárosi kereskedők, boltosok indították az iráni valuta zuhanása és az egyre durvább gazdasági válság és infláció miatt, hozzájuk csatlakoztak az egyetemisták. Az iráni vezetés próbál véget vetni a tiltakozásoknak, Ali Hamenei ajatollah, az ország vezetője január elején azt mondta, hogy a „lázadókat helyre kell tenni” – a vezető mondata után sokan a tüntetések erőszakos elfojtásától tartanak. Az ország elnöke, Maszúd Peszeskján visszafogottabban fogalmazott, és reformokat ígért a gazdasági nehézségek orvoslására.

Ezen kívül a megélhetési nehézségek enyhítésére a kormány azt ígérte, mindenkinek havi 10 millió rial (kb. 3300 forint) összegű juttatást biztosít, amit élelmiszerboltokban lehet felhasználni.

Donald Trump már a múlt héten is figyelmeztette az iráni vezetést, hogy ha a tüntetők életére törnek, akkor az Egyesült Államok a tiltakozók segítségére fog sietni. A New York Times hétfőn azt írta, az államvezetés egyre jobban tart a külső és belső feszültségektől, Hamenei ajatollah pedig hírszerzési információk szerint azt tervezheti, hogy Moszkvába menekül, ha a karhatalmi erők képtelenek megfékezni a tüntetéseket.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

Magyar Péter viszonválasza: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

A kormányfő erről napirend előtti felszólalását követően, az ellenzéki felszólalásokra adott viszonválaszában beszélt, amelyben Gulyás Gergely felé fordulva megerősítette: az emberek az Európai Ügyészséghez csatlakozásra adtak felhatalmazást, valószínűleg azért, mert a Polt Péter-féle fideszes ügyészségből elegük volt.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
K&H: a magyar hozamokba még nincs beárazva az euróbevezetés

K&H: a magyar hozamokba még nincs beárazva az euróbevezetés

Történelmi összevetésben is alacsony volt az első 5 hónapban a drágulás Magyarországon – hangzott el a K&H Bank keddi sajtótájékoztatóján. A magyar ingatlanpiac a második leginkább túlértékelt az EU-ban, és a forint mellett nagyobb a pozicionáltság, mint az iráni háború kitörése előtt. Az állampapíroknál láthattunk egy hozamesést, de valójában még nincsen beárazva az eurózóna csatlakozás. Az uniós források beérkezésének vélhetően nem lesz forinterősítő hatása, mivel az MNB "megtartja majd" azt a devizatartalékban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×