A legfrissebb adatok, illetve az említett törekvések ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy az említett szigorítás a fékek ellenére engedményes volt. Több hírportál számolt be arról, hogy a menedékjog iránti kérelmek száma az országban 2023 óta csökken, ugyanakkor növekszik a kitoloncolásaik száma.

A menekültpolitika fő felelősének tartott Alexander Dobrindt belügyminiszter, illetve az általa vezetett minisztérium szerint a menekültstátuszért folyamodó kérelmek száma 2025-ben 51 százalékkal csökkent 2024-hez, és 66 százalékkal 2023-hoz képest. Ugyanakkor a múlt évben kitoloncoltak száma 20 százalékkal nőtt az előző esztendő hasonló adatához képest.

A miniszter szerint mindez

egyértelműen jelzi a Merz-kormány által kezdeményezett migrációs fordulatot.

A Szövetségi Menekültügyi és Migrációs Hivatal (BAMF) szerint 2025-ben 113 230 menedékkérőt regisztráltak, 2024-ben ez a szám 229 751 volt, 2023-ban pedig 329 120. A kérelmek legnagyobb számát az akkori kancellár, Angela Merkel nevéhez fűződő „Willkommenskultur”-politika második évében, 2016- ban jegyezték fel, akkor 722 370 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. Túlnyomó többségük a polgárháború sújtotta Szíriából érkezett menekült volt.

A hivatalosan első kérelmek száma 2020-ban kezdett csökkenni, majd rövid ideig tartó átmeneti növekedés után ismét csökkent. Ennek fő okát a határellenőrzések szigorítása jelentette, ami a korábbi Scholz-kormány belügyminisztere, Nancy Faeser idején, de még inkább az utód, Alexander Dobrindt hivatalba lépése óta állandósult.

Dobrindt „regnálása” óta további szigorítások is történtek. Így egyebek között a családegyesítés felfüggesztése és a korábbi, Olaf Scholz vezette kormány által bevezetett úgynevezett gyorsított honosítási folyamat megszüntetése.

Ami pedig 2026-ot illeti, sor került az új év első deportálásaira is. Az esztendő elején a kormány két elítélt bűnözőt toloncolt vissza Afganisztánba. Az előző évben 83 bűnözőt küldtek vissza a tálib rezsim által 2021 óta által uralt közép-keleti országba.

Források szerint egy újonnan létrehozott, úgynevezett egyéni kitoloncolási mechanizmust alkalmaznak, ami at azt is jelenti, hogy a német hatóságok által különböző bűncselekményért elítélt menekülteket „rendszeresen és menetrend szerinti járatokkal” toloncolják vissza Afganisztánba és Szíriába.

Értesülések szerint egyfajta kitoloncolási offenzíva várható, amelynek fő kezdeményezője a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU. Ennek tagja, egyben egyik vezető politikusa Alexander Dobrindt is.