Nagyszabású kitoloncolási offenzívát követel a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU). A Münchner Merkur nevű lapban bemutatott tervezetben a kisebbik kereszténydemokrata kormánypárt Németország migrációs politikájának további szigorítását sürgeti, ami nemcsak a szíreket és az ukránokat, hanem az uniós országokból érkező munkavállalókat is érintené.

Sayfo Omar az InfoRádióban elmondta: nagy visszhangot váltott ki Németországban a CSU kezdeményezése, amely gyökeresen megváltoztatná az eddigi bevándorláspolitikát. A bajor kereszténydemokraták követelései között szerepel, hogy meg kell indítani a szírek tömeges hazatelepítését, melynek érdekében operatív javaslatokat is tett a kormánypárt. Az egyik ilyen követelés, hogy sűrűbben biztosítsanak repülőjáratokat Németország és Szíria között, továbbá

azt is szorgalmazza a CSU, hogy a müncheni repülőtéren külön hozzanak létre egy kitoloncolásra szolgáló terminált.

Az ajánlások között megemlítik azt is, hogy országos távozási központokat kellene létesíteni. A kereszténydemokraták továbbá követelik, hogy a visszatérítéseket az érintettek akaratával ellentétben is gyorsan kezdeményezzék. A bűnelkövetőket pedig ettől függetlenül következetesen ki kell toloncolni a kormánypárt szerint.

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője kitért arra is, hogy a CSU szigorító javaslatai az ukránokat is érintik. A dokumentum szerint különösen a hadköteles ukrán férfiaknak kell hozzájárulniuk hazájuk védelméhez. A jelenleg érvényben lévő gyakorlat szerint ugyanis Németországban a nőkhöz és a gyermekekhez hasonlóan azok a férfi bevándorlók is kaphatnak menedékjogot, akik lelkiismereti okokra hivatkozva nemet mondanak a katonai szolgálatra.

A harmadik érintett csoport a munkavállalók köre. A CSU azt kifogásolja, hogy más európai államokból nagyon sok olyan külföldi érkezik Németországba, akik hazájukban nem találnak munkát vagy nem tudnak megélni, ezért Németországban próbálnak szerencsét, csakhogy a kereszténydemokrata kormánypárt szerint

rengetegen visszaélnek a német jóléti rendszer által biztosított lehetőségekkel.

Sayfo Omar kiemelte: az elmúlt időszakban nagyon súlyossá vált a társadalmi helyzet Németországban, miután 2015 óta nagyjából hárommillió menedékkérő érkezett az országba. A szakértő szerint azóta

jelentősen romlott az emberek szubjektív biztonságérzete az utcákon,

ami nagyban hozzájárult az Alternatíva Németországért (AfD) előretöréséhez, amely jelenleg a legnépszerűbb német párt.

A fejlemények alapján nemcsak kormányzati, hanem társadalmi szinten is megvan a fogadókészség a migrációs politika szigorítására. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője közölte:

egyre inkább az látszik, hogy a német közvélemény „már nem kér a bevándorlókból”.

Mint fogalmazott, a CSU mostani javaslatcsomagjával „nyitott ajtókon dörömböl”, mivel a német kormányzat az elmúlt években gyakorlatilag hátraarcot csinált a migráció terén, „már nyoma sincs az Angela Merkel által képviselt Willkommenskulturnak”. Sayfo Omar szerint Friedrich Merz és kormánya mind retorikában, mind az intézkedéseiben szigorít a bevándorláspolitikán.

Ehhez illeszkedett az a tavalyi intézkedés is, amely ideiglenesen felfüggesztette a családegyesítéseket az úgynevezett kiegészítő védelemben részesülők számára, továbbá felgyorsította a menekültügyi eljárásokat, valamint kibővítette a biztonságos származási országoknak a listáját. Ennek értelmében például már marokkóiak sem kaphatnak menedékjogot Németországban. Sayfo Omar a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy túlterheltté vált a német befogadó rendszer, a már ott lévő embereknek az ellátása is nagyon komoly logisztikai kihívások elé állítja az országot.

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője úgy véli, a CSU által közzétett dokumentum sokkal inkább szól a közvéleménynek, mint a döntéshozóknak. Szerinte a kormánypártok konkrét lépésekkel szerették volna jelezni, hogy tisztában vannak az emberek akaratával. Arra számít, hogy a német kormány prioritásokat fog felállítani. Sayfo Omar emlékeztetett, hogy

Németországban jelenleg körülbelül egymillió szír menekült él, közülük mintegy 160 ezren már német állampolgárságot is kaptak. Ők valószínűleg Németországban fognak maradni.

Van hozzávetőleg 330 ezer szír ember, akik ideiglenes oltalmazotti státuszt kaptak, amit folyamatosan felülbírálnak a hatóságok. A szakértő szerint közülük a következő években tömegesen térnek majd haza Szíriába, miután megbukott az Aszad-rezsim. Ugyanakkor a nyilvántartás szerint

nagyjából 320 ezer olyan szír ember is van, akiknek az ügye előrehaladott stádiumban van, és hamarosan állandó tartózkodási engedély járhat nekik.

Sayfo Omar azt feltételezi, hogy aránylag kevesen térnek vissza Szíriába azok közül, akik már rendelkeznek német állampolgársággal vagy úton vannak az állandó tartózkodási engedély megszerzése felé, már csak azért is, mert körükben a foglalkoztatottsági ráta elég magas (körülbelül 90 százalékos) Németországban. Ugyanakkor azok körében,

akik még nem léptek rá erre az útra, nagyon magas a munkanélküliség, kevesebb, mint a felük dolgozik.

A szakértő azt gondolja, más európai államokhoz hasonlóan valószínűleg Németország is gazdasági alapon fogja megközelíteni ezt a kérdést, és várhatóan azoknak a szíreknek és más állampolgárságú bevándorlóknak kell majd első körben elhagyniuk Németországot, akik „terhére vannak a német költségvetésnek”.