Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint egymillió szíriai menekült tért vissza hazájába a környező országokból tavaly december, vagyis Bassár el-Aszad volt elnök hatalomból való távozása óta. További 1,8 millió olyan menekült, aki nem hagyta el az országot, visszatérhetett eredeti lakóhelyére. Az ENSZ becslése szerint Szírián belül továbbra is nagyjából hétmillió belső menekült van. További 4,5 millió szíriai állampolgár külföldön keresett magának menedéket a polgárháború 2011-es kitörése után.

Az európai országok, amelyek jelentős számban fogadtak be szíriai menekülteket, szinte azonnal, egy héten belül leállították a menedékkérelmeinek elbírálását az Aszad-rezsim bukása után. Azóta 2025-ben összesen 25 ezer szíriai, illetve magát annak mondó ember érkezett Európába, ami kétharmados csökkenést jelent az elmúlt évhez képest – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Sayfo Omar ismertette, hogy Európában nagyjából 1,2 millió szíriai él, a legnagyobb közösség Németországban, 950 ezer fővel. „2016 óta Németország, Svédország csak ideiglenes oltalmazotti státuszokat adott ki, kétéves tartózkodási jogosultsággal, ami korlátozottabb lehetőséget jelent a menekültstátuszhoz képest. Ezeknek az embereknek, ahogy lejár a tartózkodási engedélyük, és nem tudtak elhelyezkedni a munkaerő piacon, haza kell térniük” – magyarázta.

Menni vagy maradni?

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy már megindult a visszatérés Szíriába, de elsősorban a környező országokból, Törökországból, Libanonból, kisebb mértékben Jordániából. A három országból becslések szerint 500–850 ezer szíriai érkezett haza.

Európából csak pár ezer főre tehető azoknak a szíriaiaknak a száma, akik hazatértek az Aszad-rezsim tavaly decemberi bukása óta.

Ennek a kutató szerint az az oka, hogy míg a környező országokban meglehetősen rossz a szíriai menekültek a helyzete, addig Európában nem tudnak annyira rossz körülmények között élni, hogy az ne legyen sokkal jobb a szíriainál.

Szíriának meg kell egyezni a tartózkodási országokkal az Európában elutasított menedékkérők kitoloncolásáról, mivel csak akkor lehet hazaküldeni embereket, ha valaki fogadja őket. „Legutóbb Alexander Dobrindt német szövetségi belügyminiszter jelezte, hogy még idén megállapodást terveznek kötni a szíriai kormánnyal, hogy vissza tudják küldeni azokat, akik nem jogosultak a német tartózkodásra. Ha Németország sikerrel jár, az nagyon fontos precedenst teremthet” – hangsúlyozta a szakértő.

A polgárháborúban több mint 320 ezer otthon semmisült meg, nagyon sokaknak nincs hova hazatérnie. „Ami optimizmusra ad okot, hogy az Egyesült Államok feloldotta a Szíriát sújtó közvetlen és közvetett szankciókat, így megindulhattak a segélyek és a befektetések is az országba. Másfél évtized után pozitív a gazdasági kép Szíriában” – ismertette Sayfo Omar, hozzátéve, hogy az áramellátás is javult kissé, korábban Damaszkuszban napi 2-3 órán át volt áram, most már valamivel jobb a helyzet.

Hat évtized után szólalhatott fel szíriai elnök az ENSZ előtt

Az ENSZ közgyűlésének plenáris ülésén beszédet mondhatott Ahmad es-Saraa ideiglenes államfő. Az utolsó felszólalás, amelyet szíriai államfő mondott az ENSZ-közgyűlésen, Nureddin el-Ataszi szíriai elnök beszéde volt 1967-ben. „Gyakorlatilag megismételte a korábbi álláspontjait, miszerint Szíria mindenkivel együtt akar élni békében, az ország integráns része akar lenni a nemzetközi közösségnek. Ezeket az üzeneteket már ismertük más beszédeiből” – emlékeztetett.

Mint a kutató felidézte, Ahmad es-Saraa az al-Kaidából indult, majd folyamatosan mérséklődött a politikája, és már 2016-ban hátat fordított a dzsihád nemzetközi céljainak. Szervezetével folyamatosan felőrölték a radikális ellenzéket, bevonták a kormányzásba a mérsékeltnek mondható helyi erőket, a hagyományos társadalmi struktúrák képviselőit. „A felkelők 2016 óta saját területet uraltak az országon belül, és azóta folyamatos a konszolidáció. Most ezt a stratégiát próbálják meg teljes országszinten alkalmazni” – magyarázta a kutató.

Szerencsésnek nevezte a mostani kormánnyal kapcsolatban, hogy a környező országok, csakúgy, mint Európa, belefáradtak a szíriai polgárháborúba, vérontásba, migrációba, ezért bizalmat szavaztak nekik. „Elnézik az olyan eseteket, amikor drúzokkal csaptak össze beduinok, vagy alavitákat mészároltak radikálisok. A Nyugat, az Egyesült Államok és a környező arab országok most türelmet tanúsítanak az ideiglenes vezetés felé” – hívta fel a figyelmet Sayfo Omar.