A hatóságok szerint a 2023-ban indított kutatási program feltárt helyszíne Kanópusz (Canopus) ókori város "elővárosa" lehetett. A Nílus deltájában fekvő Kanópusz fontos szerepet töltött be az Egyiptomban három évszázadon át uralkodó ptolemaioszi dinasztia, majd közel hatszáz éven át a Római Birodalom idejében.

Idővel földrengések sorozata következtében és a tenger megemelkedett vízszintje miatt a város és a szomszédos Héraklion víz alá került.

A leletek között szerepelnek mészkőből emelt épületek - amelyek feltehetően Ozirisz és Szerápisz egyiptomi isteneknek szentelt kultikus építmények voltak -, lakóházak, boltok és műhelyek. Sziklába vésett víztárolókat, "halastavakat" és medencéket is feltártak.

Egy kereskedelmi hajót, kőhorgonyokat és a ptolemaioszi és római korból származó kikötői darut is találtak egy 125 méter mélyen fekvő rakparton, amelyet kikötőnek használtak a római és bizánci korban.

Csütörtökön darukkal több szobrot is a felszínre emeltek.

"Nagyon sok műtárgy van a víz alatt, de csak korlátozott számban emelhetjük ki őket, szigorú kritériumok szerint válogatva" - mondta Sherif Fathy turisztikai és régészeti miniszter, "a többi a vízalatti nemzeti kincsünk része marad."

Búvárok csütörtökön köteleket erősítettek három műkincshez, majd egyesével daruval kiemelték őket a jelenlegi Abukir-öböl iszapos vizéből. A leleteket ünnepélyes keretek között mutatták be.

A kiemelt műtárgyak között szerepel egy kvarcitból (kemény homokkő) faragott szfinx, a rendkívül jó állapotban megmaradt szobron II. Ramszesz fáraó (i.e. 1279-1213) kártusa (keretbe írt neve) látható.

A leletek között van egy 2,17 méter magas, fej és láb nélküli gránitszobor, amely a feltételezések szerint a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodásának utolsó szakaszából származik, és amely becslések szerint eredetileg öt méter magas lehetett, valamint egy ismeretlen római nemes márványszobra.

Mohamed Iszmail Háled, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára elmondta, hogy 2001 óta most először emeltek ki az Abukir-öbölből műkincseket.

A régészeti kincsekben gazdag Alexandriát ma ugyanaz a víz fenyegeti, amely maga alá temette Kanópuszt és Hérakliont. A Földközi-tenger partján fekvő város évente több mint 3 milliméternyit süllyed és a tengerszint emelkedése miatt az éghajlatváltozásra legérzékenyebb övezetek között szerepel. Még az ENSZ legszerényebb forgatókönyve szerint is a város egyharmada víz alá kerül vagy lakhatatlanná válik 2050-ig.

Az ásatások is részei Egyiptom azon erőfeszítéseinek, hogy fellendítsék az idegenforgalmat, miután a Szuezi-csatornán - a másik fő költségvetési bevételi forrásában - csökkent a forgalom a Vörös-tengeren áthaladó hajók elleni támadások miatt.

Kairó a látogatók számának növekedését várja a november 1-én megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumtól.

A múlt hónapban Sherif Fathy turisztikai miniszter közölte: Egyiptomban 22 százalékkal 8,7 millióra nőtt a turisták száma 2025 első felében az előző év első hat hónapjához képest. Az év végéig ezt a számot 17,5 millióra szeretnék növelni.