Infostart.hu
eur:
390.07
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 24. szerda Ádám, Éva
Az ország más részeiből érkező beduin fegyveresek várakoznak Buszra al-Halilban, mert a szíriai kormányerők elzárják előlük a dél-szíriai, többségében drúzok lakta Szuveida tartományba vezető utat 2025. július 20-án. Hét nappal korábban fegyveres konfliktus robbant ki a síita drúzok és a helybeli szunnita beduinok között Szuveida városában és az azonos nevű tartományban, amelybe a beduinok oldalán a kormányhadsereg is bekapcsolódott. A londoni székhelyű civil szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (SOHR/OSDH) szerint mintegy 940 ember életét vesztette, az ENSZ becslése szerint pedig több mint 87 ezer ember menekülésre kényszerült.
Nyitókép: MTI/AP/Omar Szanadiki

Sayfo Omar: történelmi időszak köszöntött be, amikor Benjamin Netanjahu nem mutathat gyengeséget

Amíg az Egyesült Államoknak és főleg Öböl-menti szövetségeseinek nem válik kellemetlenné vagy veszélyessé a gázai konfliktus, addig folytatódnak a harcok a térségben – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Az elemző szerint a segélyezés a hadviselés részévé vált, miközben Izraelben komoly belpolitikai válsággal is szembe kell néznie a kormányfőnek.

A Bassár el-Aszad kormányát megbuktató szunnita iszlamista politikai és katonai szervezet, a Hajat Tahrir as-Sám vezetője, Ahmed Huszejn es-Sar az év elején lett Szíria elnöke. Hivatalba lépésekor hangsúlyozta: az elsődleges prioritás a hatalmi vákuum betöltése „törvényes és legális módon”. Hozzátette, hogy a békét bosszúállás nélkül őrizné meg, a legfontosabb célok között pedig az állami intézmények újjáépítését, valamint a gazdasági infrastruktúra fejlesztését említette meg. Bassár el-Aszad távozása után Izrael gyanakvással figyelte az új szíriai vezetés tevékenységét. Sayfo Omar az InfoRádióban emlékeztetett, hogy a zsidó állam már közvetlenül az el-Aszad-rezsim bukása után, decemberben kialakított egy biztonsági zónát a szíriai határnál, továbbá ugyancsak akkor izraeli harci gépek szétbombázták Szíria fő fegyverkészleteit.

Az utóbbi időben Izrael elsősorban a drúzok védelmében vetette be fegyveres csapatait Szíriában. A drúzok az iszmáilita síita iszlámból kialakult ezoterikus közösség, amely a XI. században jelent meg, a legtöbben, mintegy 700 ezren Dél-Szíriában élnek, de Izraelben (150 ezres lélekszám) és Libanonban is letelepültek drúzok. Sayfo Omar kiemelte: a drúzok jogosultak a teljes jogú izraeli állampolgárságra, és

érezhető egyfajta nyomás az izraeli kormányon, hogy ne nézze tétlenül, milyen atrocitások érik a drúzokat Szíriában.

Nemrég heves harcok törtek ki drúz milicisták és szunnita beduin törzsi harcosok között a drúz többségű, dél-szíriai Szuveida városban, ahová bevonultak a szíriai kormányerők. A térségben komoly összecsapások zajlanak a szíriai kormányerők és a drúz harcosok között. Az izraeli légierő a drúz kisebbség védelmében megtámadta a szíriai fővárost, Damaszkuszt is.

A török külügyminiszter közben kijelentette, hogy Ankara nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekint minden Szíria megosztására irányuló törekvést. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a török politikai vezetést igazából nem az aggasztja a legjobban, mi történik a drúzokkal, hanem a kurdok fellépéseit követik fokozott figyelemmel a térségben. A közelmúltban ugyanis lehetővé tették a kurd többségű és az amerikaiak által támogatott Szíriai Demokratikus Erőknek, hogy betagozódjanak a szíriai hadseregbe, ezzel segítve a közel-keleti ország integritásának megőrzését. Az Egyesült Államok török nyomásra győzte meg a szíriai szövetségeseit arról, hogy lépjenek fel így az ország egyben maradása érdekében.

A mostani dél-szíriai összecsapások azonban megnehezítik a kurdok betagozódását a szíriai hadseregbe, és fenyegetik Szíria területi integritását,

ami érthető okokból aggasztja Törökországot. Ezzel magyarázható az, hogy miért fogalmazott meg ennyire éles bírálatot a török külügyminiszter.

A segélyezés a hadviselés részévé vált

Nagyon sokan éheznek a Gázai övezetben, és arra panaszkodnak, hogy nem jutnak el a humanitárius szállítmányok a térségbe. Izrael és az ENSZ egymásra mutogat, a másikat tartja felelősnek a kialakult helyzetért. Sayfo Omar elmondta: távolról nagyon nehéz megmondani, kinek van igaza, sőt az sem biztos, hogy létezik objektív igazság ebben a kérdésben. Ami viszont biztos, hogy Gázában a segélyezés a hadviselés részévé vált. A Hamász is alapvetően azzal tudta megőrizni a közelmúltig társadalmi bázisának egy jelentős részét, hogy szétosztotta az ENSZ által bejuttatott segélyeket. Izrael pedig éppen azért, hogy meggyengítse a Hamászt, igyekezett a saját kezébe venni a segélyezés kérdését, és az Egyesült Államokkal közösen működtetett szervezetre bízta volna a szállítmányok biztos átadását.

Az izraeli elképzelések szerint a segélyt a jövőben négy olyan ponton osztanák el a Gázai övezetben, ahol ki lehet kerülni a Hamászt. A zsidó állam azzal vádolja a Hamászt, hogy akadályozza a szállítmányok bejutását, valamint

megbünteti vagy adott esetben kivégzi azokat az embereket, akik elfogadják az Izrael által osztott segélyeket.

A terrorszervezet viszont Izraelre mutogat, szerintük Benjamin Netanjahu kormánya nem engedi a humanitárius segélyek behozását, amivel éhhalálra ítéli a helyieket.

Történelmi, mégis nagyon nehéz helyzetben Benjamin Netanjahu

A fegyveres konfliktusok és a humanitárius válság mellett Izraelben jelenleg komoly belpolitikai válság is van. Nemrég kilépett a kormánykoalícióból a Tóra Zsidósága nevű párt, az askenázi ultraortodox pártkoalíció, mert nem elégedettek a katonai felmentésüket biztosító törvénytervezettel. A bejelentés után egy nappal a Sasz nevű párt, az arab nyelvű és keleti országokból származó zsidók ultraortodox pártja is kilépett a kormányból a katonai szolgálat alóli mentességüket biztosító törvény elmaradása miatt, ugyanakkor jelezte, hogy bár a kormány kisebbségbe kerül az izraeli parlamentben, a Kneszetben, de a Sasz szavazataival nem fog együttműködni az ellenzékkel a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette kabinet ellenében.

Benjamin Netanjahunak így jelenleg a 120 tagú Kneszetben már csak ötvenfős biztos támogatottsága van. Sayfo Omar kiemelte: ilyen helyzetben „fontos belpolitikai eszközzé” válik, hogy a miniszterelnök milyen irányba akarja terelni a háborút. Mint fogalmazott,

most Benjamin Netanjahu nem mutathat gyengeséget.

Donald Trump támogatásával továbbra is azt szeretné elérni, hogy a Hamász és más politikai, katonai szervezetek a jövőben ne veszélyeztethessék a zsidó állam biztonságát a Gázai övezetben.

Az elemző szerint ebből a szempontból „történelmi időszak” jött el Benjamin Netanjahu számára. Sayfo Omar arra számít, hogy addig, amíg az USA-nak és főleg Öböl-menti szövetségeseinek nem válik kellemetlenné vagy veszélyessé a gázai konfliktus, addig folytatódnak a harcok a térségben. Nem gondolja azt, hogy még a nyáron enyhülhet a helyzet, leghamarabb ősszel lehet erre némi remény.

(A nyitóképen: az ország más részeiből érkező beduin fegyveresek várakoznak Buszra al-Halilban, mert a szíriai kormányerők elzárják előlük a dél-szíriai, többségében drúzok lakta Szuveida tartományba vezető utat 2025. július 20-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bíró Lajos: megváltoztak a karácsonyi étkezési szokások, csak az alapanyagok maradtak

Bíró Lajos: megváltoztak a karácsonyi étkezési szokások, csak az alapanyagok maradtak

Alapjaiban változtak meg a karácsonyi étkezési szokások Magyarországon – erről beszélt a séf az InfoRádióban. A hal ugyan megmaradt, de a többi hagyományos fogás helyét az egyszerű, gyorsan elkészíthető ételek vették át.

Durva átrendeződés az új autók piacán

Az Európai Unióban idén novemberben összességében és az év eleje óta is nőtt az új személygépkocsik forgalomba helyezése az egy évvel korábbihoz képest, miközben emelkedett az elektromos járművek piaci részesedése az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA kedden közzétett jelentése szerint.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×