A hét végén ismét több tízezres tüntetés volt a szerb fővárosban. A demonstrálók Belgrádban Aleksandar Vucic szerb elnök távozása mellett előre hozott választások kiírását is követelték. A tiltakozók összetűztek a rendőrökkel, sokan megsérültek és többeket őrizetbe vettek. Zsivity Tímea az InfoRádióban azt mondta, a szerbiai tüntetések nem új keletűek, tavaly november óta visszatérően vonulnak az utcára az emberek a szomszédos országban. Diákok is tartottak több alkalommal demonstrációkat az elmúlt hónapokban, a tanév végén pedig több fórumon is kijelentették, hogy politikai erővé szeretnének formálódni.

A diákok ennek megfelelően májusban részletes programot tettek közé, 18 pontban fogalmazták meg követeléseiket, továbbá azt is nyilvánosságra hozták, milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik képviselőjelöltek szeretnének lenni a mozgalmuk színeiben. Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója elmondta: a diákok programja

• érinti a jogállamiság alapvető kérdéseit,
• kiáll a korrupció és a szervezett bűnözés felszámolása mellett,
• követeli a sajtószabadságot,
• szorgalmazza a közbeszerzések átláthatóságát,
• kéri a kritikus nyersanyagok kiaknázására irányuló projektek leállítását,
• a katonai semlegesség mellett foglal állást,
• valamint Szerbia szuverenitását, területi integritását hangsúlyozza.

A szombati tüntetésre összegyűlő hatalmas tömeg azonban nem érte be ennyivel, előre hozott választások kiírását követelt, illetve felszólította a kormányt arra, hogy számolja fel az elnöki palota és a parlament közötti parkban kialakított sátortábort, ahol egyetemista ellentiltakozók tartózkodnak már hónapok óta, és amely miatt április 11-től Belgrád központját lezárták.

Zsivity Tímea kiemelte: szimbolikus jelentősége van annak, hogy miért éppen június 28-ra szervezték a tüntetést. Szombaton volt ugyanis Vidovdan, vagyis Szent Vitus napja. A szerb politikai és vallástörténelem legjelentősebb napja június 28.: több kulcsfontosságú esemény is történt ezen a napon, amelyek alapvetően határozták meg a szerb nép sorsát. A Vidovdan fontos szerepe az 1389-es rigómezei csatával kezdődött, amikor a Lázár szerb fejedelem vezette keresztény hadsereg az Oszmán Birodalom hadaival csapott össze. A vesztes csata következtében a középkori szerb királyság megszűnt, a szerb területek pedig ötszáz évre török uralom alá kerültek. A szerb nép évről évre tiszteleg a szerb szabadságharcosok emléke előtt. Még erősebb a szimbolikája ennek a napnak a szerbek életében, hogy 2001-ben éppen június 28-án adta ki Belgrád Slobodan Milosevic egykori jugoszláv elnököt a hágai Nemzetközi Bíróságnak a délszláv háborúban betöltött szerepe miatt.

Aleksandar Vucic szerb elnök polgári zavargásnak nevezte a szombati tüntetést, és jelezte, hogy senkinek nem fog amnesztiát adni. Zsivity Tímea emlékeztetett, a szerb államfőnek nagyon sokáig szilárd volt a hatalma, idén tavasszal azonban fordult a kocka, azóta mást mutatnak a felmérések. Nemcsak a szerbiai közvélemény-kutatások, hanem az Eurobarométer adatai is azt jelzik, hogy az emberek egyre inkább elégedetlenek a szerb állam működésével. A kutató megjegyezte:

az Eurobarométer tavaszi felmérésén a válaszadók 57 százaléka válaszolta azt, hogy nem elégedett a szerb kormány tevékenységével.

Közben az euroszkeptikusok aránya is változó tendenciát mutat Szerbiában: nemrég végeztek egy közvélemény-kutatást az ország EU-csatlakozásával kapcsolatban, és a megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy nem szeretné a csatlakozást, 38 százalék viszont szeretné, ha hazája tagja lenne az uniónak. Zsivity Tímea szerint jól mutatja, milyen irányba halad most a szerb kül- és belpolitika, hogy az Eurobarométer adatai szerint a lakosságnak csak a 37 százaléka bízik az EU-s intézményekben, 57 százaléka nem.

(A nyitóképen: kormányellenes tüntetők előre hozott választásokat követelnek Belgrád belvárosában 2025. június 28-án. A kormányellenes tiltakozások 2024 novemberében kezdődtek, azt követően, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november elsején leszakadt, tizenöt ember halálát okozva.)