Djuro Macut endokrinológust, egyetemi tanárt kérte fel kormányalakításra Aleksandar Vucic szerb elnök. A miniszterelnök-jelölt nem tagja egyetlen pártnak sem, az elemzők azt várják tőle, hogy szakértői kormányt alakít Szerbiában. Az új kabinetnek április 18-ig kell megalakulnia. Aleksandar Vucic közölte: az új miniszterelnöknek folytatnia kell a szerbiai állampolgárok életszínvonalának növelése érdekében indított programokat, amelyek az egészségügy, az oktatás, a tudomány, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az energiaügy, a mezőgazdaság és az idegenforgalom területére vonatkoznak, de mindazokon a területeken is, amelyek fontosak Szerbia jövője és fejlődése, európai integrációja és a hagyományosan baráti országokkal történő kapcsolat fenntartása szempontjából.
Viola Cintia az új szerb kormányfőjelöltről azt mondta az InfoRádióban, hogy neves professzor, belgyógyász szakorvos, aki eddig a Belgrádi Egyetemen tanított, és 2023 decemberéig nem vállalt semmilyen politikai pozíciót. Akkor viszont Djuro Macut az előre hozott választások előtt aláírta Aleksandar Vucic listáját, majd idén megjelent a Szerb Haladó Párt (SNS) centruma körül, és részt vett az elnök által szervezett nagygyűlésen. Az Aleksandar Vucichoz köthető Szerb Népért és Államért Mozgalom egyik alapítója is volt a miniszterelnök-jelölt, akiről mindezek alapján egyértelműen kiderül, hogy a szerb államfő támogatója. A Balkán-szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy valószínűleg Aleksandar Vucicnak is az a célja, hogy szakértői kormánya legyen Szerbiának.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója úgy fogalmazott, Djuro Macut „nem kellően ismert figura ahhoz, hogy komolyabb véleménye legyen róla a szerb társadalomnak”. A helyi orvosszakmán belül viszont elismert professzorról van szó, ami a későbbiekben segítheti őt abban, hogy pozitívan fogadják vagy nézzenek rá az emberek. Viola Cintia azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy 2024 ősze óta nagy tüntetések zajlanak Szerbiában, Djuro Macut pedig különösen január óta „elég aktívan részt vesz a belpolitikai eseményekben”. A szakértő szerint
a miniszterelnök-jelöltnek olyan személyisége van, amely alkalmassá teheti őt arra, hogy a híd szerepét töltse be a szemben álló felek között.
Ráadásul az elmúlt hetekben konstruktívan nyilvánult meg a diákmozgalom felé, több gesztust is tett az irányukba.
A Balkán-szakértő arra számít, hogy Djuro Macutot a szerb belpolitikai krízis megoldásával bízzák meg, és megválasztása esetén vélhetően az lesz a legfőbb feladata, hogy párbeszédet kezdeményezzen a tüntetések szervezői és a politikai elit között. Az eddigi megnyilvánulásai alapján ebben lehet ráció a kutató szerint, ugyanis az elmúlt hetekben nyitottan állt a tüntetők felé. Djuro Macut ugyan nem támogatja a demonstrációkat, de eddig igyekezett megértéssel figyelni a megmozdulásokat, meghallgatta az egyes követeléseket.
Viola Cintia szerint jelenleg nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire lehet stabil a következő szerb kormány, hiszen még nem is lehet tudni, kik lesznek a tagjai. Arra számít, hogy nagy mozgások, személyi cserék lesznek, azt viszont nem tartja valószínűnek, hogy kizárólag szakértők alkotják majd a kabinetet. Úgy véli,
az eddigi kormánykoalícióból is kaphatnak néhányan miniszteri posztot.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint Aleksandar Vucic gesztust tett a tüntetők felé azzal, hogy Djuro Macutot nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a tüntetők nem teljes rendszerváltást akarnak, hanem azt szeretnék elérni, hogy legyen jogállamiság, demokratikus berendezkedés és korrupciómentes politikai irányítás.
Viola Cintia elmondta: ezekkel a követelésekkel „összecsenghet” egy szakértői kormány felállása, és Djuro Macut személye „akár stabilizáló faktor is lehet”. Hozzátette: nagy kérdés, meddig lehet egyben tartani az új kabinetet, és azt is csak találgatni lehet, hogy milyen lesz a társadalmi megítélése ennek a kormánynak. „A szerb politikai vezetés most kínál egy megoldást a tüntető tömegnek, az viszont a jövő zenéje, hogy elérik-e a valódi céljaikat a demonstrálók. Ez egyértelműen közeledés, gesztus a társadalom felé, hogy figyelembe veszik a követeléseiket” – összegzett a Balkán-szakértő.
