Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Djuro Macut szerb miniszterelnök-jelölt ismerteti a programbeszédét a belgrádi parlamentben 2025. április 15-én. Az újvidéki tragédia miatt január végén lemondott Milos Vucevic miniszterelnök, amelyet a parlament cask március 19-én fogadott el, ezért folyik még a vita az új miniszterelnökről és a kormányról.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Új kormányt választottak Szerbiában

Megválasztotta Szerbia új kormányát az ország parlamentje szerdán, az új miniszterelnök a politikai múlttal nem rendelkező Djuro Macut endokrinológus lett.

Az új kormányt a 250 fős törvényhozás 153 képviselője támogatta.

A 31 miniszter közül 22 az előző, Milos Vucevic vezette kabinetnek is tagja volt. Az új kormánytagok főként a saját területük szakértői, akik a miniszterelnökhöz hasonlóan nem rendelkeznek pártpolitikai múlttal.

Programbeszédében Djuro Macut kedden azt hangsúlyozta, hogy Szerbia belefáradt a megosztottságba és a blokádokba, párbeszédre van szükség, az intézményeknek működniük kell.

Az öt hónapja tartó diáktüntetésre reagálva közölte: senkinek nem lehet több joga a másiknál, és senki sem korlátozhatja mások jogait, az intézményeknek működniük kell, nem szabad őket ebben akadályozni. Djuro Macut kitért arra, hogy az egyetemistáknak vissza kell térniük a tantermekbe, és párbeszédre van szükség a hallgatók, a tanárok, az egyetemek és a kormány között.

Az egyetemisták november óta tiltakoznak; a tüntetések azt követően kezdődtek, hogy november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője, 16 ember halálát okozva. A hallgatók követelései között szerepel a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása, a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a tiltakozások miatt őrizetbe vett diákok és tanárok szabadon engedése, valamint a felsőoktatásra szánt költségvetési keret 20 százalékos növelése. A kormány szerint már teljesültek a követelések.

A történtekért felelősséget vállalt Újvidék polgármestere és az eddigi miniszterelnök: Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását.

Aleksandar Vucic köztársasági elnök tíz nappal ezelőtt kérte fel Djuro Macutot a kormányalakításra. Az államfő akkor közölte, hogy az újvidéki tragédia után kialakult feszültségek komoly gazdasági következményekkel jártak Szerbiára nézve, és erőszakos cselekményekhez vezettek az utcákon. Ezek kezelése érdekében olyan kormánynak kell megalakulnia, amely hozzájárul a társadalmi feszültségek csökkenéséhez. Véleménye szerint az új kormánynak szem előtt kell tartania az igazságot és az igazságosságot, és előtérbe kell helyeznie a gazdaság helyrehozatalát, illetve a káros következmények felszámolását. Hozzátette: az új kormány feladata lesz emellett a béke és Szerbia területi egységének a megőrzése a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×