Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Szlovák és magyar "vétó" az EU-csúcson, két témában

Két kérdésben Magyarország és Szlovákia is ellenkezett az EU-csúcson: Ukrajna uniós csatlakozása és az orosz kőolaj vásárlásának tilalma osztotta meg a tagállamokat. Emiatt Magyarország kimaradt a zárónyilatkozat aláírói közül és nem született újabb, Oroszország elleni szankciós csomag.

Csütörtökön Brüsszelban zajlott az idei második formális EU-csúcs, melynek fő témája volt a védelempolitika, a közel-keleti helyzet, valamint az ukrajnai háború (a tagállamok előbbi kettőről elfogadott állásfoglalásairól itt írtunk).

Ukrajna csatlakozása ügyében nem volt egyetértés a tagállami vezetők között, olyannyira, hogy az e témában kiadott zárónyilatkozatból Magyarország ki is maradt, vagyis a 27-ből csak 26 uniós tagország állam-, illetve kormányfője vélekedik úgy, az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.

A zárónyilatkozat e témáról nyilvánosságra hozott része szerint a tagállami vezetők megerősítették Ukrajna azon jogát, hogy "saját sorsát szabadon válassza meg" az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. Az Európai Unió továbbra is szilárdan támogatja Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Elismerését fejezi ki Ukrajna gyors reformlépéseiért a rendkívül nehéz körülmények között, és üdvözli az elért jelentős haladást - olvasható a dokumentumban.

A 27-ből 26 tagállam álláspontját tükröző dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét az igazságos és tartós béke mellett, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. A Tanács üdvözölt minden olyan kezdeményezést - köztük az amerikai kormányzatét is -, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.

Az európai vezetők határozottan elítélték Oroszország folyamatos támadásait civilek és infrastruktúrák ellen, és azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel. Felszólították Moszkvát a békét szorgalmazó valódi politikai akarat felmutatására is, és jelezték: az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni.

Hangsúlyozták továbbá a humanitárius segítségnyújtás, a hadifogolycsere és az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének fontosságát. Megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére.

Az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, és kiemelt figyelmet fordít az újjáépítésre is, míg júliusi római Ukrajna újjáépítését célzó konferencián újabb nemzetközi segélyezés várható.

A 26 tagállami vezető elítélte unión kívüli országok - köztük Irán és Észak-Korea - Oroszországnak nyújtott katonai támogatását, és hangsúlyozta a háborús bűnök elszámoltatásának fontosságát.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×