Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Szlovák és magyar "vétó" az EU-csúcson, két témában

Két kérdésben Magyarország és Szlovákia is ellenkezett az EU-csúcson: Ukrajna uniós csatlakozása és az orosz kőolaj vásárlásának tilalma osztotta meg a tagállamokat. Emiatt Magyarország kimaradt a zárónyilatkozat aláírói közül és nem született újabb, Oroszország elleni szankciós csomag.

Csütörtökön Brüsszelban zajlott az idei második formális EU-csúcs, melynek fő témája volt a védelempolitika, a közel-keleti helyzet, valamint az ukrajnai háború (a tagállamok előbbi kettőről elfogadott állásfoglalásairól itt írtunk).

Ukrajna csatlakozása ügyében nem volt egyetértés a tagállami vezetők között, olyannyira, hogy az e témában kiadott zárónyilatkozatból Magyarország ki is maradt, vagyis a 27-ből csak 26 uniós tagország állam-, illetve kormányfője vélekedik úgy, az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.

A zárónyilatkozat e témáról nyilvánosságra hozott része szerint a tagállami vezetők megerősítették Ukrajna azon jogát, hogy "saját sorsát szabadon válassza meg" az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. Az Európai Unió továbbra is szilárdan támogatja Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit. Elismerését fejezi ki Ukrajna gyors reformlépéseiért a rendkívül nehéz körülmények között, és üdvözli az elért jelentős haladást - olvasható a dokumentumban.

A 27-ből 26 tagállam álláspontját tükröző dokumentum megerősítette a tagállamok elkötelezettségét az igazságos és tartós béke mellett, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. A Tanács üdvözölt minden olyan kezdeményezést - köztük az amerikai kormányzatét is -, amelyek a háború diplomáciai lezárását célozzák.

Az európai vezetők határozottan elítélték Oroszország folyamatos támadásait civilek és infrastruktúrák ellen, és azonnali, feltétel nélküli tűzszünetre szólított fel. Felszólították Moszkvát a békét szorgalmazó valódi politikai akarat felmutatására is, és jelezték: az EU kész újabb, főként az energiaszektort célzó szankciókat bevezetni.

Hangsúlyozták továbbá a humanitárius segítségnyújtás, a hadifogolycsere és az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérésének fontosságát. Megerősítették, hogy az EU folytatja Ukrajna katonai, gazdasági és diplomáciai támogatását, különös tekintettel a védelmi képességek fejlesztésére.

Az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának, és kiemelt figyelmet fordít az újjáépítésre is, míg júliusi római Ukrajna újjáépítését célzó konferencián újabb nemzetközi segélyezés várható.

A 26 tagállami vezető elítélte unión kívüli országok - köztük Irán és Észak-Korea - Oroszországnak nyújtott katonai támogatását, és hangsúlyozta a háborús bűnök elszámoltatásának fontosságát.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×