Infostart.hu
eur:
384.62
usd:
328.91
bux:
116425.94
2026. január 7. szerda Attila, Ramóna
Donald Trump amerikai (j) és Emmanuel Macron francia elnök a washingtoni Fehér Ház Keleti termében tartott sajtóértekezleten 2025. február 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

NATO-szövetségesétől kapott éles kritikát Washington

Az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények ellen intézett légicsapásainak „nincs jogilag megalapozott kerete” – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfői oslói látogatása alatt. Az államfő hangsúlyozta: rendszerváltásra csak az iráni nép akaratából kerülhet sor, nem bombákkal.

„Ezeknek a csapásoknak nincsen semmilyen jogi alapjuk, még akkor sem, ha Franciaország egyetért azzal, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez” –mondta Macron újságírók előtt egy oslói sajtótájékoztatón, amelyet Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel közösen tartott.

„Hiszek a népek szuverenitásában és a területi integritásban, (...) ezért nem gondolom, hogy egy ország vezetőjének leváltásáról a nép helyett külső szereplők dönthetnének” – mondta Macron. Hasonló kísérletek a legújabb kori történelemben félresikerültek, és nem vezettek több stabilitáshoz – tette hozzá.

A francia elnök arról is beszélt, hogy a teheráni Evin börtön ellen végrehajtott izraeli légicsapásnak „semmi köze a hivatalos kinyilvánított célkitűzéshez, az iráni atomprogram megsemmisítéséhez”, és veszélyeztette iráni és külföldi civilek (köztük két francia fogoly) életét.

Az amerikai katonai támaszpontokat célzó iráni támadások után Macron az X-en a diplomáciához való visszatérésre szólított fel, hangsúlyozva: csak tárgyalásos úton lehet véget vetni „a káosz örvényének”. Franciaország már 2015-ben is aktívan részt vett az iráni nukleáris program közös átfogó akciótervéről (JCPOA) szóló tárgyalásokban, és hozzájárult olyan ellenőrzési és biztonsági mechanizmusok beépítéséhez, amelyek a mai napig érvényben vannak - mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte: az Egyesült Államok 2018-as kilépésével a nukleáris megállapodásból jelentősen meggyengült az ellenőrzési rendszer, és az iráni atomprogram nyomon követése is jóval nehezebbé vált.

A helyzettel kapcsolatban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is megszólalt. A France 2 televíziónak adott interjújában a katonai akciót veszélyes eszkalációnak nevezte, és önmérsékletre szólította fel valamennyi érintett felet, hogy elkerülhető legyen egy további, ellenőrizhetetlen konfliktus elmélyülése.

Címlapról ajánljuk
Itt az áttörés? Tűzszünet esetén francia és brit békefenntartók jelennének meg Ukrajnában, az Egyesült Államok egyetért

Itt az áttörés? Tűzszünet esetén francia és brit békefenntartók jelennének meg Ukrajnában, az Egyesült Államok egyetért

Szándéknyilatkozatot írt alá a brit és a francia kormány: egy ukrajnai békemegállapodás esetén közös katonai alakulatokat telepítenek ukrán területen. A szövetségesek által nyújtott garanciák „kellően elrettentő erejűek lesznek bármilyen további agresszióval szemben, amely Ukrajnát érné” – mondta Emmanuel Macron francia elnök. „Jelentős előrelépés történt az ukrajnai rendezés számos kritikus kérdésében, ideértve a biztonsági garanciák és a jóléti terv" ügyét is – közölte Steve Witkoff amerikai különleges megbízott. A német kancellár is kilátásba helyezte Németország katonai hozzájárulását a tűzszünet biztosításában „egy Ukrajnával szomszédos NATO-ország területén”. Oroszország még nem reagált.

„Orosz rulett” – Vezetéstechnikai tréner: ne most igyekezzünk rutint szerezni

A Drivingcamp Vezetéstechnikai Központ senior trénere, Zsurzs Jenő az InfoRádióban arról beszélt, milyen veszélyek leselkednek a havas, téli időjárásban akár a tapasztalt sofőrökre is, téliesített járművel.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×