Kedden csak második nekifutásra választották meg Németország tizedik kancellárjának Friedrich Merzet, aki a parlament alsóházában nagy meglepetésre elbukta az első körös szavazást, ami először fordult elő a modern kori német politikatörténelemben. Hosszas huzavona után kedden délután szavaztak ismét a Bundestag képviselői, amikor már 325 törvényhozó támogatta szavazatával a CDU elnökét. A kancellári tisztség eléréséhez 316 szavazatra volt szükség a 630 fős parlamentben, az első körben Friedrich Merz csak 310 voksot kapott.

Bauer Bence az InfoRádióban úgy fogalmazott, minden bizonnyal „historikus napként” fogják feljegyezni a fordulatokban gazdag 2025. május 6-át a német politikatörténelmi könyvekben azzal, hogy egy kancellárjelölt elsőre nem kapta meg a kellő támogatást a parlamenti szavazáson. Mint mondta, azért volt váratlan mindez, mert a fekete-vörös koalíció 328 képviselővel elvileg rendelkezett a szükséges többséggel, Friedrich Merznek mégis izgulnia kellett egészen kedd délutánig. A szavazás alakulásából nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a CDU elnökét a saját köréből jó néhány törvényhozó nem támogatta az első szavazásnál. A voksolás titkos volt, így nem lehet tudni, hogy az említett 328 képviselőből kik hátráltak ki Friedrich Merz mögül, de a szakértő szerint nem csak a szociáldemokraták soraiban „kell keresni a bűnbakokat”. Az intézetigazgató úgy véli,

bizonyára van néhány olyan CDU-képviselő is, akinek „nem tetszik az a kurzus, amit Friedrich Merz visz”, és valamilyen módon ki akarta fejezni elégedetlenségét.

A második szavazás végeredményével azonban sikerült elkerülni az alkotmányos válságot, immár hivatalosan is Friedrich Merz Németország kancellárja.

Bauer Bence hozzátette: a szociáldemokraták körében már elég régóta nem örvend nagy népszerűségnek Friedrich Merz, az első körös szavazás alapján eléggé valószínűnek tűnik, hogy a CDU-elnök személyének szólt az, hogy nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. A szakértő emlékeztetett, hogy februárban még tüntetéseket is szerveztek egyes németországi baloldali pártok a CDU politikája, illetve annak vezetője ellen, és Merzet a baloldali szavazók többsége sem kedveli. A vezető szociáldemokrata politikusok közül egyesek nem kaptak olyan pozíciót az új kormányban, amire vágytak, ami feltételezések szerint szintén közrejátszhatott abban, hogy egyes képviselők hogyan szavaztak az első körben.

Az intézetigazgató elmondta: a Merzcel szemben kritikus CDU-képviselők leginkább azt kifogásolják, hogy elnökük sokat engedve alkudott meg a szociáldemokratákkal a leendő kormányprogramot illetően, miközben az Olaf Scholz vezette SPD 16 százalékot szerezve csak harmadik lett a februári előre hozott választáson. Az elégedetlenkedő CDU-politikusok szerint az SPD választási eredményéhez képest túl sok területen szerzett érvényt az akaratának a koalíciós tárgyalásokon, míg bizonyos CDU-s elképzelések háttérbe szorultak vagy nem annyira markánsan jelennek meg a programtervezetben, mint amennyire szerették volna a kereszténydemokraták.

Bauer Bence szerint nagyon beszédes az a tény is, hogy miután a kancellárválasztás első fordulójának eredménye ismertté vált, a Bundestag vezetősége nem igazán tudta, mi a teendő ilyen esetben, hiszen még nem volt precedens arra, hogy sikertelen legyen az első körös szavazás. A szakértő azt vette észre, hogy az illetékesek nem voltak felkészülve erre a váratlan fordulatra, és azonnal elkezdődött a kapkodás. Megjegyezte, hogy korábban a CDU vezető politikusai is úgy nyilatkoztak, kizártnak tartják, hogy ne szerezzen többséget Friedrich Merz rögtön az első szavazásnál. Bauer Bence emlékeztetett: Angela Merkel volt kancellár nagykoalícióinál 30-50-nel több képviselő támogatásával lehetett számolni a kancellári többséget biztosító minimális számhoz képest, míg most a fekete-vörös koalíció csak 12-vel haladta meg ezt a mennyiséget, így a szakértő szerint Merzéknek sejteniük kellett volna, hogy akár még baj is lehet, mégsem készültek erre az eshetőségre.

Bár Friedrich Merz immár hivatalosan is német kancellárnak mondhatja magát, Bauer Bence úgy véli, hatalmas presztízsveszteséget jelent neki, hogy csak a második fordulóban kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. Mint fogalmazott,

úgy kapta meg a mandátumát és úgy kezdi el kancellári karrierjét, hogy már rögtön a legelején „súlyos tehertétel került a nyakába”.

Az MCC intézetigazgatója kiemelte, hogy a februári választás óta a CDU 3-4 százalékot veszített, míg az AfD 4-5 százalékot nyert a közvélemény-kutatások alapján, amivel „gyakorlatilag paritás alakult ki” a két párt között. A legutóbbi felmérések szerint az SPD csak 15 százalékon áll, így az új kormánykoalíció már működése megkezdése előtt csak a társadalom 40 százalékának a támogatását élvezi. Bauer Bence szerint „ez egy nagyon rossz adat”, és ilyen alacsony népszerűséggel még egyetlen kormány sem startolt a modern kori német politikatörténelemben.

Azt gondolja, Friedrich Merznek „nagyon gyorsan eredményeket kell produkálnia” olyan kulcsterületeken, mint a gazdaság, a migráció vagy az energetika. Mint fogalmazott, nagyon nehéz feladatok várnak rá, de a választópolgárok elvárják tőle, hogy valósítsa meg a kampány során tett ígéreteit.

Friedrich Merz az izzasztó és fordulatokban gazdag keddi nap után szerdán Párizsba utazott, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyal, majd Donald Tusk lengyel miniszterelnök vendége lesz Varsóban. Bauer Bence azt mondta, „nincs vesztegetni való ideje” az új kancellárnak, akitől határozott lépéséket vár el a közvélemény, és ennek megfelelően kedden este 10 órakor már meg is tartották az első kormányülést.

Csütörtökön este hat óra után Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója lesz az InfoRádió Aréna című műsorának a vendége, és részletesen elemzi a németországi belpolitikai helyzetet.

(A nyitóképen: Olaf Scholz leköszönő kancellár és Friedrich Merz új német kancellár a hivatal átadási ünnepségén a berlini kancellári hivatalban 2025. május 6-án.)