Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője és kancellárjelöltje (k) a kancellárrá választásáról tartott szavazás után a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2025. május 6-án. A 630 tagú Bundestag titkos szavazásán nem választották kancellárrá Merzet, aki a 621 leadott szavazatból 310 támogató voksot kapott. A megválasztásához a törvényhozók abszolút többségének támogatása, vagyis 316 voks kellett volna.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Friedrich Merzet csak második nekifutásra választották meg Németország kancellárjának

Németország arra készült, hogy kedden ünnepélyesen hivatalba lép a háború utáni tizenegyedik kancellár. Friedrich Merz azonban a Bundestagban elbukta az elsőkörös szavazást, ami példa nélküli az elmúlt évtizedek történelmében. Hosszas huzavona után végül még kedd délután ismét szavaztak a képviselők, és ezúttal már felhatalmazást kapott a CDU elnöke.

A keddi parlamenti szavazást rendkívüli események előzték meg. Tavaly novemberben megbukott az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti koalíciós kormány, és február végén előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyet a Friedrich Merz vezette CDU és a kisebbik keresztény párt, a CSU szövetsége nyerte, megelőzve a radikális jobboldali AfD-t és a csúfos kudarcot szenvedett SPD-t. Ennek ellenére a konzervatív pártok a szociáldemokratákkal álltak össze, és a fennálló viták és éles nézetkülönbségek ellenére az alkotmányt is módosítva koalíciós megállapodást kötöttek, amit a kancellárjelölt Friedrich Merz megválasztásával együtt a parlament alsóházának kedd délelőtt kellett volna szentesítenie.

Merzet az elnöki felhatalmazás érdekében fogadta volna Frank-Walter Steinmeier államfő is, majd a kancellárjelölt a koalíciós kormány minisztereinek parlamenti bemutatására készült. Friedrich Merz azonban a délelőtt folyamán elbukta az első körös szavazás, amire még nem volt példa a háború utáni Németország történetében. A 630 fős Bundestagban a többséghez 316 szavazatra lett volna szükség, amit a CDU/CSU és az SPD 328 mandátuma miatt az elemzők túlnyomó többsége biztosra vett. Merz azonban az első körben összesen 310 szavazatot kapott, ami a megválasztását meghiúsította.

A rendkívüli kudarc nyomán a parlamenti pártok frakciói konzultációkra vonultak vissza annak érdekében, hogy a további menetrendről döntsenek. Az alaptörvény szerint két forgatókönyv volt lehetséges. Eszerint vagy 14 napon belül újabb szavazási fordulót rendeznek, amelyen a kancellárjelöltnek ugyancsak abszolút többségre van szüksége.Ha azonban az újabb szavazás Merz számára a mostanihoz hasonló kudarcot eredményez, harmadik fordulóra kerülhet sor, amelyen a Bundestagban már egyszerű többség is elegendő.

A keddi szavazási kudarc nyomán elsősorban az SPD-ben keresik az esetleges „elhajlókat”, akiket felelősség terhelhet a történtekért. A szociáldemokraták soraiban nem volt általános az egyetértés a konzervatívokkal kötendő koalíció tekintetében, különösen a párt ifjúsági szervezete ellenezte a kormányzati szövetséget. Lars Klingbeil, az SPD első számú politikusa, egyben alkancellárjelölt azt állította, hogy a párt képviselői egységesen sorakoztak fel Merz mögött.

A történteket üdvözölte az alkotmányvédelmi hivatal által a múlt hét végén szélsőséges jobboldali szerevetnek minősített AfD. Alice Weidel, a párt társelnöke a ZDF-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Friedrich Merz nélküli új kezdetre van szükség, ami az ország stabilitása érdekében csakis új választások kiírásával biztosítható. Az ellenzéki pártok közül egyedül a korábbi kormánypárt, a Zöldek Pártja jelezte közvetve azt, hogy az esetleges második fordulóban a párt képviselői szavazataikkal támogatnák a leendő koalíciót.

Hosszú egyeztetések után – amikor már minden forrás szerdát jelölte meg a legkorábbi időpontnak, amikor megtarthatják a második szavazást a kancellárjelöltről – Jens Spahn, a CDU/CSU frakcióvezetője bejelentette, hogy pártcsoportja abban állapodott meg az SPD, a Zöldek és a Die Linke frakciójával, hogy még kedd délután ismét szavaznak a Bundestag képviselői. Lars Klingbeil, a szociáldemokraták társelnöke azt mondta, az újabb megállapodás után biztos abban, hogy meglesz a szükséges többség, ami annak a fényében volt érdekes kijelentés, hogy Britta Hasselmann, a Zöldek frakcióvezetője viszont kijelentette, pártja nem támogatja Friedrich Merz megválasztását.

A délutáni ülésen először kétharmados többséggel kellett arról dönteni, hogy eltérnek-e attól a szabálytól, amely szerint a második kancellárválasztásig legalább 48 órát kell várni, majd elkezdődött az egyenkénti titkos szavazás.

Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×