Infostart.hu
eur:
383.56
usd:
329.9
bux:
124446.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Friedrich Merz kancellárjelölt aláírja a február 23-i előrehozott parlamenti választások után kidolgozott német kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2025. május 5-én. A Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 18 tagú koalíciós kormánya május 6-án tesz hivatali esküt, amennyiben megkapja a parlament támogatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Történelmi szavazás: Friedrich Merz nem kapta meg a többséget a Bundestagban

A szükségesnél hattal kevesebben szavaztak a Bundestagban a CDU/CSU és az SPD kancellárjelöltjére.

Friedrich Merz, a CDU elnöke, történelmi jelentőségű kudarcot szenvedett a német Bundestagban tartott első kancellárválasztási fordulóban: a titkos szavazáson mindössze 310 támogató voksot kapott, ami hat szavazattal kevesebb a szükséges abszolút többségnél (316). Ez példátlan eset a Német Szövetségi Köztársaság történetében, hiszen korábban még sosem fordult elő, hogy egy választásokat megnyerő, sikeres koalíciós tárgyalásokat folytató kancellárjelölt ne szerezze meg elsőre a parlamenti többséget.

A CDU/CSU és az SPD közösen 328 mandátummal rendelkezik, ami elvileg kényelmes többséget jelentene. A mostani eredmény azonban azt mutatja, hogy legalább 18 képviselő – vélhetően a koalíciós pártok soraiból – nem szavazott Merzre. A végeredmény szerint 310 képviselő szavazott Merzre, 307 ellene, egy érvénytelen voks volt, míg hárman hiányoztak a voksoláskor.

A német alaptörvény szerint, ha a kancellárjelölt nem kapja meg az abszolút többséget, a Bundestag 14 napon belül újabb szavazást tarthat. Ha ekkor sem sikerül a többség, a harmadik fordulóban már elég a jelenlévő képviselők egyszerű többsége is a kancellárrá választáshoz.

A parlamenti frakciók visszavonultak tanácskozni, hogy mit kezdjenek a példa nélküli helyzettel. Az AfD már jelezte a házelnöknek, hogy szerdán tartaná az újabb voksolást, de hivatalos döntés nincsen. A CDU/CSU frakcióülést kezdett, amelyen megjelent a kancellárjelölt is, aki előtte Lars Klingbeillel, az SPD társelnökével egyeztetett. A szociáldemokraták azt állítják, mindannyian Friedrich Merzre szavaztak, ezért a konzervatív oldalon lehettek ellene szavazó képviselők.

Később kiderült, kedden már biztosan nem tartanak újabb szavazást. Jogi szakértők jelezték, hogy az első körben még a szövetségi elnök jelöltjére szavaztak, de a folytatásban a Bundestag jelölhet kancellárt, és erre 48 óra áll rendelkezésre, de ha a frakciók megegyeznek, akkor akár már szerdán voksolhatnak ismét a képviselők.

A szavazás történelmi jelentőségét mutatja, hogy 1949 óta nem volt példa arra, hogy ne kapjon többséget a kancellárjelölt, a legszorosabb 1949-ben volt, amikor Konrad Adenauert épp a szükséges számú képviselő támogatta.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×