Infostart.hu
eur:
357.76
usd:
312.89
bux:
141729.59
2026. július 9. csütörtök Lukrécia
Friedrich Merz kancellárjelölt aláírja a február 23-i előrehozott parlamenti választások után kidolgozott német kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2025. május 5-én. A Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 18 tagú koalíciós kormánya május 6-án tesz hivatali esküt, amennyiben megkapja a parlament támogatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Történelmi szavazás: Friedrich Merz nem kapta meg a többséget a Bundestagban

A szükségesnél hattal kevesebben szavaztak a Bundestagban a CDU/CSU és az SPD kancellárjelöltjére.

Friedrich Merz, a CDU elnöke, történelmi jelentőségű kudarcot szenvedett a német Bundestagban tartott első kancellárválasztási fordulóban: a titkos szavazáson mindössze 310 támogató voksot kapott, ami hat szavazattal kevesebb a szükséges abszolút többségnél (316). Ez példátlan eset a Német Szövetségi Köztársaság történetében, hiszen korábban még sosem fordult elő, hogy egy választásokat megnyerő, sikeres koalíciós tárgyalásokat folytató kancellárjelölt ne szerezze meg elsőre a parlamenti többséget.

A CDU/CSU és az SPD közösen 328 mandátummal rendelkezik, ami elvileg kényelmes többséget jelentene. A mostani eredmény azonban azt mutatja, hogy legalább 18 képviselő – vélhetően a koalíciós pártok soraiból – nem szavazott Merzre. A végeredmény szerint 310 képviselő szavazott Merzre, 307 ellene, egy érvénytelen voks volt, míg hárman hiányoztak a voksoláskor.

A német alaptörvény szerint, ha a kancellárjelölt nem kapja meg az abszolút többséget, a Bundestag 14 napon belül újabb szavazást tarthat. Ha ekkor sem sikerül a többség, a harmadik fordulóban már elég a jelenlévő képviselők egyszerű többsége is a kancellárrá választáshoz.

A parlamenti frakciók visszavonultak tanácskozni, hogy mit kezdjenek a példa nélküli helyzettel. Az AfD már jelezte a házelnöknek, hogy szerdán tartaná az újabb voksolást, de hivatalos döntés nincsen. A CDU/CSU frakcióülést kezdett, amelyen megjelent a kancellárjelölt is, aki előtte Lars Klingbeillel, az SPD társelnökével egyeztetett. A szociáldemokraták azt állítják, mindannyian Friedrich Merzre szavaztak, ezért a konzervatív oldalon lehettek ellene szavazó képviselők.

Később kiderült, kedden már biztosan nem tartanak újabb szavazást. Jogi szakértők jelezték, hogy az első körben még a szövetségi elnök jelöltjére szavaztak, de a folytatásban a Bundestag jelölhet kancellárt, és erre 48 óra áll rendelkezésre, de ha a frakciók megegyeznek, akkor akár már szerdán voksolhatnak ismét a képviselők.

A szavazás történelmi jelentőségét mutatja, hogy 1949 óta nem volt példa arra, hogy ne kapjon többséget a kancellárjelölt, a legszorosabb 1949-ben volt, amikor Konrad Adenauert épp a szükséges számú képviselő támogatta.

Címlapról ajánljuk

Egy nap alatt 10 százalékos olajár-emelkedés, Oroszország is korlátoz – kezdődik minden elölről?

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág vezetője az InfoRádióban rögzítette: Irán egyetlen stratégiai fegyvere a „Hormuzi-szoros-kártya”, Donald Trump nyilatkozatait pedig ma már sokszor csak mosolyogva rovátkázzák. Oroszország mindeközben exportkorlátozást jelentett be; nem éppen olyan idők jönnek, amely szerint elkerülhető lenne egy újabb inflációs sokk a világban.
Megadta az engedélyt Ukrajnának Trump, kétségbeesett lépésre kényszerült Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megadta az engedélyt Ukrajnának Trump, kétségbeesett lépésre kényszerült Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Donald Trump amerikai elnök az ankarai NATO-csúcson bejelentette: teljesíti Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kérését, és az Egyesült Államok átadja Ukrajnának az MIM-104 Patriot légvédelmi rendszerekhez használt PAC-3-as elfogórakéták lincencét. Kijev így otthon gyárthat majd olyan elfogórakétákat, amelyek képesek lelőni az oroszok modernebb cirkáló- és ballisztikus rakétáit. Az olajfinomítókat érő sorozatos ukrán támadások miatt üzemanyaghiánnyal küszködő Oroszország közben teljes tilalmat vezetett be a dízel exportjára, ezzel párhuzamosan pedig elkezdi az üzemanyag behozatalát - jelentette be Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×