Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Friedrich Merz kancellárjelölt aláírja a február 23-i előrehozott parlamenti választások után kidolgozott német kormánykoalíciós megállapodást Berlinben 2025. május 5-én. A Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) 18 tagú koalíciós kormánya május 6-án tesz hivatali esküt, amennyiben megkapja a parlament támogatását.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Történelmi szavazás: Friedrich Merz nem kapta meg a többséget a Bundestagban

A szükségesnél hattal kevesebben szavaztak a Bundestagban a CDU/CSU és az SPD kancellárjelöltjére.

Friedrich Merz, a CDU elnöke, történelmi jelentőségű kudarcot szenvedett a német Bundestagban tartott első kancellárválasztási fordulóban: a titkos szavazáson mindössze 310 támogató voksot kapott, ami hat szavazattal kevesebb a szükséges abszolút többségnél (316). Ez példátlan eset a Német Szövetségi Köztársaság történetében, hiszen korábban még sosem fordult elő, hogy egy választásokat megnyerő, sikeres koalíciós tárgyalásokat folytató kancellárjelölt ne szerezze meg elsőre a parlamenti többséget.

A CDU/CSU és az SPD közösen 328 mandátummal rendelkezik, ami elvileg kényelmes többséget jelentene. A mostani eredmény azonban azt mutatja, hogy legalább 18 képviselő – vélhetően a koalíciós pártok soraiból – nem szavazott Merzre. A végeredmény szerint 310 képviselő szavazott Merzre, 307 ellene, egy érvénytelen voks volt, míg hárman hiányoztak a voksoláskor.

A német alaptörvény szerint, ha a kancellárjelölt nem kapja meg az abszolút többséget, a Bundestag 14 napon belül újabb szavazást tarthat. Ha ekkor sem sikerül a többség, a harmadik fordulóban már elég a jelenlévő képviselők egyszerű többsége is a kancellárrá választáshoz.

A parlamenti frakciók visszavonultak tanácskozni, hogy mit kezdjenek a példa nélküli helyzettel. Az AfD már jelezte a házelnöknek, hogy szerdán tartaná az újabb voksolást, de hivatalos döntés nincsen. A CDU/CSU frakcióülést kezdett, amelyen megjelent a kancellárjelölt is, aki előtte Lars Klingbeillel, az SPD társelnökével egyeztetett. A szociáldemokraták azt állítják, mindannyian Friedrich Merzre szavaztak, ezért a konzervatív oldalon lehettek ellene szavazó képviselők.

Később kiderült, kedden már biztosan nem tartanak újabb szavazást. Jogi szakértők jelezték, hogy az első körben még a szövetségi elnök jelöltjére szavaztak, de a folytatásban a Bundestag jelölhet kancellárt, és erre 48 óra áll rendelkezésre, de ha a frakciók megegyeznek, akkor akár már szerdán voksolhatnak ismét a képviselők.

A szavazás történelmi jelentőségét mutatja, hogy 1949 óta nem volt példa arra, hogy ne kapjon többséget a kancellárjelölt, a legszorosabb 1949-ben volt, amikor Konrad Adenauert épp a szükséges számú képviselő támogatta.

Címlapról ajánljuk
Fontos feladatot kap egy magyar szakember a téli olimpián

Fontos feladatot kap egy magyar szakember a téli olimpián

Bár a 2026-os téli olimpián nem lesz ott sem a férfi, sem a női magyar jégkorong-válogatott, jelentős sportdiplomáciai sikert ért el ismét a hazai szövetség elnöke. Kolbenheyer Zsuzsanna az InfoRádióban elmondta, hogy az edzőképzés fejlesztését a megnövekedett gyereklétszám miatt kiemelt jelentőségűnek tartja a szakágban.

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Floridán a világ szeme: fontos találkozóra készül holnap Trump és Zelenszkij - Híreink az ukrajnai háborúról szombaton

Floridán a világ szeme: fontos találkozóra készül holnap Trump és Zelenszkij - Híreink az ukrajnai háborúról szombaton

Floridában találkozhat holnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint délután 3 órakor, amelynek fő témája az lesz, melyik fél milyen területeket ellenőrizzen. Eközben masszív orosz drón-és rakétatámadás érte Kijevet szombat hajnalban, aminek hatására Kijev egy részén vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el, lakóházak százai maradtak fűtés nélkül és Lengyelországban ideiglenesen két repülőteret is le kellett zárni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×