Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
311.95
bux:
0
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel (k), az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt társelnökei sajtótájékoztatót tartanak Berlinben 2025. február 24-én, az előrehozott parlamenti választásokat követő napon. Az előzetes eredmények szerint az AfD a második helyen végzett a konzervatív Kereszténydemokrata Unió és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetség mögött.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Szélsőségesnek minősítették az AfD, reagált az ellenzéki párt

A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) hivatalosan "bizonyítottan szélsőséges jobboldali szervezetnek" minősítette a Németországért Alternatíva (AfD) pártot, ami jelentős lépés a növekvő politikai erő korlátozására – írta meg a Politico. A német szakértők szerint felerősödhetnek a követelések a párt betiltására.

A pénteken bejelentett döntés azt jelenti, hogy „az AfD már nem csupán megfigyelés alatt áll, hanem a hivatal szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a párt Németország demokratikus rendszere ellen tevékenykedik”.

Az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató szerint a döntés alapját egy 1000 oldalas belső jelentés képezi, amely olyan alkotmányos alapelvek megsértését dokumentálja, mint az emberi méltóság és a jogállamiság – idézi a Portfolio.

Ez az első alkalom a modern német történelemben, hogy egy országos parlamenti képviselettel rendelkező pártot hivatalosan szélsőségesnek minősítenek. Korábban már egyes tartományi AfD-szervezetek – például a keleti Szászországban és Türingiában – kaptak ilyen besorolást.

Az új minősítés nem jelenti a párt betiltását, de lehetővé teszi a német hatóságok számára a megfigyelés fokozását, beleértve fedett informátorok alkalmazását és a kommunikáció ellenőrzését bírói felügyelet mellett.

A döntés növeli a politikai téteket, mivel a hagyományos pártokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kizárják az együttműködést az AfD-vel a kormányzás bármely szintjén.

Az intézkedés felerősítheti a párt formális betiltására irányuló követeléseket is, bár ehhez a német alkotmánybíróság jóváhagyására és a nemzeti kormány vagy parlament támogatására lenne szükség – ami jelentős jogi és politikai akadályokat jelent.

A döntésre válaszul a párt két szövetségi szóvivője, Alice Weidel és Tino Chrupalla éles hangvételű közleményt adott ki, melyben súlyos demokratikus visszaélésként értékelik a titkosszolgálat lépését.

„A mai döntés az Alkotmányvédelmi Hivataltól súlyos csapást mér a német demokráciára” – idézi Weidel és Chrupalla szavait a Mandiner. Hangsúlyozták: az AfD jelenleg a közvélemény-kutatásokban a legerősebb politikai erőként vezet, miközben a szövetségi kormány már csupán négy napig van hivatalban, a titkosszolgálat élén pedig nincs hivatalban lévő elnök.

Kiemelték továbbá, hogy az AfD úgynevezett „gyanús esetként” történő besorolása jogi szempontból még nem zárult le jogerősen, ennek ellenére a pártot éppen a kormányváltás előtt nyilvánosan megbélyegzik és kriminalizálják. A szóvivők szerint mindez

egyértelműen arra utal, hogy politikai célzatú beavatkozásról van szó a demokratikus akaratképzés folyamatába.

„Az AfD továbbra is jogi úton fog fellépni ezekkel a demokráciát veszélyeztető rágalmakkal szemben” – zárul a közlemény.

Címlapról ajánljuk

Balásy Gyula átadja százmilliárdos értékű kommunikációs cégeit az államnak

Balásy Gyula egy interjúban bejelentette, hogy a Polgári törvénykönyv szabályai alapján egy közjegyző előtt aláírt okiratban közérdekű kötelezettségvállalás tett, amelyben felajánlja a cégeinek tulajdonjogát és a magántőkealapokban lévő vagyonát az állam számára. Egyes cégeinek a számláit múlt hét hétfőn befagyasztották. Állítása szerint nagyságrendileg több tízmilliárd forintról van szó.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Elképesztő adat látott napvilágot: egy amerikai óriáscég a háttérből befolyásolhatja Európa jövőjét

Elképesztő adat látott napvilágot: egy amerikai óriáscég a háttérből befolyásolhatja Európa jövőjét

Az Európai Bizottság külső tanácsadókra fordított kiadásai 2014 és 2024 között 173%-kal, 1,45 milliárd euróra nőttek, az energia- és klímapolitikai területen pedig 433%-os volt az emelkedés. A Financial Times által idézett elemzés szerint a növekedés fő oka a 2019-es zöld megállapodás utáni szabályozási munkák felfutása. A tanácsadói függőség komoly összeférhetetlenségi aggályokat vet fel, mivel több cég egyszerre dolgozik a Bizottságnak és iparági szereplőknek is. A lap kiemelt példaként hozza az amerikai Guidehouse-t, amely számos hidrogénpolitikai szerződést kapott az uniós testülettől, miközben gáz- és hidrogénipari lobbiszervezetekkel is együttműködött.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×