Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.97
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel (k), az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt társelnökei sajtótájékoztatót tartanak Berlinben 2025. február 24-én, az előrehozott parlamenti választásokat követő napon. Az előzetes eredmények szerint az AfD a második helyen végzett a konzervatív Kereszténydemokrata Unió és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetség mögött.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Szélsőségesnek minősítették az AfD, reagált az ellenzéki párt

A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) hivatalosan "bizonyítottan szélsőséges jobboldali szervezetnek" minősítette a Németországért Alternatíva (AfD) pártot, ami jelentős lépés a növekvő politikai erő korlátozására – írta meg a Politico. A német szakértők szerint felerősödhetnek a követelések a párt betiltására.

A pénteken bejelentett döntés azt jelenti, hogy „az AfD már nem csupán megfigyelés alatt áll, hanem a hivatal szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a párt Németország demokratikus rendszere ellen tevékenykedik”.

Az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató szerint a döntés alapját egy 1000 oldalas belső jelentés képezi, amely olyan alkotmányos alapelvek megsértését dokumentálja, mint az emberi méltóság és a jogállamiság – idézi a Portfolio.

Ez az első alkalom a modern német történelemben, hogy egy országos parlamenti képviselettel rendelkező pártot hivatalosan szélsőségesnek minősítenek. Korábban már egyes tartományi AfD-szervezetek – például a keleti Szászországban és Türingiában – kaptak ilyen besorolást.

Az új minősítés nem jelenti a párt betiltását, de lehetővé teszi a német hatóságok számára a megfigyelés fokozását, beleértve fedett informátorok alkalmazását és a kommunikáció ellenőrzését bírói felügyelet mellett.

A döntés növeli a politikai téteket, mivel a hagyományos pártokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kizárják az együttműködést az AfD-vel a kormányzás bármely szintjén.

Az intézkedés felerősítheti a párt formális betiltására irányuló követeléseket is, bár ehhez a német alkotmánybíróság jóváhagyására és a nemzeti kormány vagy parlament támogatására lenne szükség – ami jelentős jogi és politikai akadályokat jelent.

A döntésre válaszul a párt két szövetségi szóvivője, Alice Weidel és Tino Chrupalla éles hangvételű közleményt adott ki, melyben súlyos demokratikus visszaélésként értékelik a titkosszolgálat lépését.

„A mai döntés az Alkotmányvédelmi Hivataltól súlyos csapást mér a német demokráciára” – idézi Weidel és Chrupalla szavait a Mandiner. Hangsúlyozták: az AfD jelenleg a közvélemény-kutatásokban a legerősebb politikai erőként vezet, miközben a szövetségi kormány már csupán négy napig van hivatalban, a titkosszolgálat élén pedig nincs hivatalban lévő elnök.

Kiemelték továbbá, hogy az AfD úgynevezett „gyanús esetként” történő besorolása jogi szempontból még nem zárult le jogerősen, ennek ellenére a pártot éppen a kormányváltás előtt nyilvánosan megbélyegzik és kriminalizálják. A szóvivők szerint mindez

egyértelműen arra utal, hogy politikai célzatú beavatkozásról van szó a demokratikus akaratképzés folyamatába.

„Az AfD továbbra is jogi úton fog fellépni ezekkel a demokráciát veszélyeztető rágalmakkal szemben” – zárul a közlemény.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×