Infostart.hu
eur:
362.45
usd:
315.72
bux:
153746.37
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel (k), az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt társelnökei sajtótájékoztatót tartanak Berlinben 2025. február 24-én, az előrehozott parlamenti választásokat követő napon. Az előzetes eredmények szerint az AfD a második helyen végzett a konzervatív Kereszténydemokrata Unió és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetség mögött.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Szélsőségesnek minősítették az AfD, reagált az ellenzéki párt

A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) hivatalosan "bizonyítottan szélsőséges jobboldali szervezetnek" minősítette a Németországért Alternatíva (AfD) pártot, ami jelentős lépés a növekvő politikai erő korlátozására – írta meg a Politico. A német szakértők szerint felerősödhetnek a követelések a párt betiltására.

A pénteken bejelentett döntés azt jelenti, hogy „az AfD már nem csupán megfigyelés alatt áll, hanem a hivatal szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a párt Németország demokratikus rendszere ellen tevékenykedik”.

Az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató szerint a döntés alapját egy 1000 oldalas belső jelentés képezi, amely olyan alkotmányos alapelvek megsértését dokumentálja, mint az emberi méltóság és a jogállamiság – idézi a Portfolio.

Ez az első alkalom a modern német történelemben, hogy egy országos parlamenti képviselettel rendelkező pártot hivatalosan szélsőségesnek minősítenek. Korábban már egyes tartományi AfD-szervezetek – például a keleti Szászországban és Türingiában – kaptak ilyen besorolást.

Az új minősítés nem jelenti a párt betiltását, de lehetővé teszi a német hatóságok számára a megfigyelés fokozását, beleértve fedett informátorok alkalmazását és a kommunikáció ellenőrzését bírói felügyelet mellett.

A döntés növeli a politikai téteket, mivel a hagyományos pártokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kizárják az együttműködést az AfD-vel a kormányzás bármely szintjén.

Az intézkedés felerősítheti a párt formális betiltására irányuló követeléseket is, bár ehhez a német alkotmánybíróság jóváhagyására és a nemzeti kormány vagy parlament támogatására lenne szükség – ami jelentős jogi és politikai akadályokat jelent.

A döntésre válaszul a párt két szövetségi szóvivője, Alice Weidel és Tino Chrupalla éles hangvételű közleményt adott ki, melyben súlyos demokratikus visszaélésként értékelik a titkosszolgálat lépését.

„A mai döntés az Alkotmányvédelmi Hivataltól súlyos csapást mér a német demokráciára” – idézi Weidel és Chrupalla szavait a Mandiner. Hangsúlyozták: az AfD jelenleg a közvélemény-kutatásokban a legerősebb politikai erőként vezet, miközben a szövetségi kormány már csupán négy napig van hivatalban, a titkosszolgálat élén pedig nincs hivatalban lévő elnök.

Kiemelték továbbá, hogy az AfD úgynevezett „gyanús esetként” történő besorolása jogi szempontból még nem zárult le jogerősen, ennek ellenére a pártot éppen a kormányváltás előtt nyilvánosan megbélyegzik és kriminalizálják. A szóvivők szerint mindez

egyértelműen arra utal, hogy politikai célzatú beavatkozásról van szó a demokratikus akaratképzés folyamatába.

„Az AfD továbbra is jogi úton fog fellépni ezekkel a demokráciát veszélyeztető rágalmakkal szemben” – zárul a közlemény.

Címlapról ajánljuk

Megvan, kit jelöl legfőbb ügyésznek Baka András államfő

A köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek – közölte a Sándor-palota. Dr. Szathmáry Zoltán elismert magyar ügyészségi vezető és büntetőjogi szakértő, szakterülete a kiberbűnözés, valamint a mesterséges intelligencia büntetőjogi kihívásai. Baka András államfő is felszólal hétfőn az Országgyűlés 13 órakor kezdődő ülésén, ahol Magyar Péter kormányfő is beszél napirend előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Olyan keményen megsorozták Oroszországot, mint még soha, bejött a papírforma Putyinnak a választáson - Háborús híreink hétfőn

Olyan keményen megsorozták Oroszországot, mint még soha, bejött a papírforma Putyinnak a választáson - Háborús híreink hétfőn

A tegnapi ukrán csapássorozat, amely során 1951 drónt és 8 rakétát vetettek be Oroszország ellen, a legnagyobb volt a háború kezdete óta - írja az MTI az orosz védelmi minisztérium és a TASZSZ alapján. Vasárnap zárult az orosz parlamenti választás, a szavazatok 71 százalékos feldolgozottságánál a kormányzó Egységes Oroszország 57,5 százalékot szerzett, míg a kommunisták 14, a liberális demokraták 8,7, az Új Emberek 7,9, az Igazságos Oroszország pedig 5 százalékon áll. Dmitrij Medvegyev, az Egységes Oroszország elnöke kijelentette, hogy a kormánypárt méltó módon szerepelt. Az előzetes adatok szerint a részvételi arány 56,6 százalék volt. Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök New Yorkban tervez találkozni - jelentette be Zelenszkij tegnap, miután telefonon egyeztettek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×