Minisztereinek megnevezésével a keresztény pártok jártak az élen. A kancellárjelölt-pártelnök, Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a kisebbik konzervatív párt, a Keresztényszociális Unió (CSU) már a múlt hét elején kijelölte tárcavezetőit. Különös tekintettel a CDU-ra, a lista több új arccal, illetve meglepetéssel a leendő kancellár „keze nyomát” viselte magán. Elemzők szerint Merz a szakértelem mellett a párthűséget jutalmazta.

A koalíciós megállapodásnak megfelelően a CDU hét, míg a CSU három miniszteri tárcához jutott, míg az SPD a nagyobbik konzervatív párthoz hasonlóan hét minisztérium élére nevezhetett ki minisztert. Őket a szociáldemokraták vezéralakja, a párt társelnöke, Lars Klingbeil mutatta be. Az SPD-lista sajátossága, hogy az Olaf Scholz vezette eddigi kormány miniszterei egy kivétellel búcsút mondhattak tárcájuknak. A kivételt az eddigi védelmi miniszter, Boris Pistorius jelentette, aki hosszú idő óta Németország legnépszerűbb politikusa, és tárcáját 2023 januárja óta általános megelégedésre vezette.

Előzetesen kiszivárgott az is, hogy a szociáldemokraták első számú vezetője, Lars Klingbeil a koalíciós kormányban nemcsak alkancellár lesz, hanem a pénzügyminisztériumot is ő vezeti majd. A tárca különösen fontos az új kormányra váró években a rendkívüli hitelfelvételek, illetve azok törlesztése miatt. Általános megítélés szerint

a Merz-kabinet legbefolyásosabb minisztere lesz.

Nem jutott tárcához az eddigi munka-, illetve szociális ügyi miniszter, Hubertus Heil, akinek posztját az elmúlt parlamenti ciklusban a Bundestag elnökeként dolgozó Bärbel Bas örökölte. Ha szociáldemokrata politikusként nem is, de környezet-, illetve klímavédelmi miniszterként mindenképp új arc Carsten Schneider, aki az immár ellenzéki Zöldek Pártja szorításában nehéz feladatot vállal.

Nő kerül a gazdasági együttműködési, illetve fejlesztésügyi minisztérium élére. A keletnémet Reem Alabali-Radovan eddig a migrációval, általánosságban a menekültüggyel és az integrációval foglalkozó államtitkár volt, jelölése még szociáldemokrata körökben is meglepetést keltett. A 35 éves új miniszter Moszkvában született, szülei Irakból származnak.

Ugyancsak női politikus került az igazságügyi minisztérium élére Stefanie Hubig személyében. Egyes vélekedések szerint a leendő miniszter a fontos tárca élén egyfajta ellensúlyt jelenthet a CSU-s belügyminiszterrel, Alexander Dobrindttal szemben. Miniszterként ugyancsak a női nemet képviseli az új építésügyi, városfejlesztési és lakásügyi tárca élén Verene Hubertz.

A CDU/CSU és az SPD vezetői hétfőn ünnepélyesen aláírták a koalíciós megállapodást. A február végi választások nyomán alakult új Bundestag kedd délelőtt ül össze, hogy megválassza a szövetségi kancellárt. A program szerint a szavazás előtt vita nem lesz. A megválasztáshoz Friedrich Merznek arra van szüksége, hogy az első választási körben megszerezze az úgynevezett kancellári többséget, azaz a képviselők többségének voksát.

A 630 fős Bundestagban ez 316 szavazatot jelent.

A parlamentben a CDU/CSU 208, az SPD 120 mandátummal rendelkezik, így a többség az egyhangú támogató szavazatok esetén biztosra vehető. A legnagyobb ellenzéki párt, a radikális jobboldali AfD 152 képviselője minden bizonnyal Merz ellen szavaz majd.

A parlamenti többség támogatásának birtokában Friedrich Merz a Bellevue-palotába távozik, ahol Frank-Walter Steinmeier államfőtől megkapja a hivatalos kinevezést. A hivatalos kinevezési dokumentum átvételének percétől ő Németország új kancellárja.

Ezután már ismét a Bundestagban a képviselők előtt is leteszi a hivatali esküt, majd ismerteti az új kormány összetételét. A miniszterek ezt követően ugyancsak az elnöki palotában Frank-Walter Steinmeier államfőtől megkapják a hivatalos kinevezést, és esküt tesznek a parlamentben.