Új partnereket keres az Egyesült Királyság a meghiúsult Ruanda-terv helyett: balkáni országokban helyeznék el a kiutasított menedékkérőket. Az Európai Unióban Olaszország volt az első állam, amely hazatelepítési központokat alakított ki az albániai létesítmények átminősítésével. Erről készített elemzést a Migrációkutató Intézet. Gönczi Róbert az InfoRádióban felidézte, hogy 2022 áprilisában a Nagy-Britanniában akkor hatalmon lévő Konzervatív Párt állt elő a Ruanda-tervvel, amelynek az volt a célja, hogy minden, csónakokon érkező menedékkérőt Ruandába szállítanak, és kérelmeiket ott dolgozzák fel. 2023-ban azonban a brit legfelsőbb bíróság nem biztonságos harmadik országnak minősítette a kelet-afrikai államot, és ezzel gyakorlatilag megakadályozta az átszállításokat.

A visszaküldés tilalma (non-refoulement) egy nemzetközi jogelv, amely tiltja olyan külföldiek határon történő visszafordítását és kiutasítását, akiknek az esetében fennáll a veszélye annak, hogy visszatérve az adott államba, kínzásnak vagy más, embertelen, megalázó bánásmódnak lennének kitéve. A brit legfelsőbb bíróság ezt bizonyítottnak találta Ruanda esetében, így nem küldhetők oda azok a menedékkérők, akiknek a menedékkérelmi eljárását kiszervezte volna az Egyesült Királyság.

2024 nyarán azonban a Munkáspárt vette át a kormányzást az Egyesült Királyságban, és Keir Starmer kabinetje új lehetőségek után kutat, több nyugat-balkáni országgal is tárgyal. A konzervatív toryk árnyékkormányának belügyminisztere, Chris Philp szerint a Munkáspárt részéről ez nyílt beismerése annak, hogy anno hibáztak a Ruanda-terv elengedésével.

Gönczi Róbert elmondta: Olaszország után az Egyesült Királyság is a nyugat-balkáni térség országaiban helyezné el azokat a kiutasított migránsokat, akik már további jogorvoslati lehetőséggel nem élhetnek és kitoloncolásukra várnak. Brit kormányzati források szerint Albániával, Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Észak-Macedóniával kezdhet tárgyalásokat Keir Starmer kormánya. Az elemző hozzátette: Olaszország már több tárgyalást is lefolytatott Albániával egy hasonló terv megvalósítása érdekében, és vélhetően nagyrészt ezt a verziót követnék a britek.

Nehéz megítélni, hogy jelen pillanatban hol tarthatnak a háttértárgyalások, de Gönczi Róbert szerint nagyon úgy tűnik, hogy

„egyre vonzóbb” a Nyugat-Balkánnal való együttműködés lehetősége több európai országnak, így például az Egyesült Királyságnak is.

A Migrációkutató Intézet elemzője kiemelte, hogy a menedékkérelmek harmadik országokba történő kiszervezését illetően már az Európai Bizottság is azt javasolja az uniós tagállamoknak, hogy egyezzenek meg a nyugat-balkáni országokkal hasonlóképpen, mint Olaszország.

Mint fogalmazott, a nyugat-balkáni országoknak azért jó ez a kiszervezési rendszer, mert ez által jelentős támogatásokat kapnak, illetve az együttműködésnek köszönhetően ismét „fellángolhat bennük az érzés, hogy talán a jövőben csatlakozhatnak majd az Európai Unióhoz”. Gönczi Róbert szerint a menedékkérelmek kiszervezésénél

azért ideális helyszín a Nyugat-Balkán, mert „a közvetlen szomszédságban van”, és nemzetközileg elismert, biztonságos harmadik országok találhatók a térségben.

A terv megvalósítását egyre többen fontolgatják, például már Németországban is folynak tárgyalások arról, hogy vonják be a nyugat-balkáni országokat a visszatérési mechanizmusba.

A gyakorlatban az olasz–albán együttműködés lehetne a minta, vagyis különböző táborokban szállásolnák el a menedékkérőket, amíg elbírálják a menedékkérelmüket. A központokat az olasz hatóságok működtetnék, és akár háromezer fő elhelyezésére is alkalmasak lennének. Az albániai létesítményeket 2024 októberében nyitották meg, de csak néhány határsértőt szállítottak oda, akiket nem sokkal később az olasz bíróságok döntése értelmében átvittek Olaszországba. Az olasz bíróság ugyanis kimondta, hogy jogellenes az eljárás.

Gönczi Róbert hozzátette: az olasz kormány azonban nem mondott le a program megvalósításáról, így márciusban új rendeletet hozott, amely alapján a menedékkérelmi eljárási központokat átszervezik hazatelepítési központokká. Ennek értelmében azokat szállítják Albániába, akiknek elutasították a menedékkérelmét és kitoloncolásra várnak. A rendelet szerint az érintettek addig tartózkodhatnak az albániai táborokban, amíg nem térhetnének vissza eredeti országukba.

Az elemző szerint az olasz kormány új rendelete azért előnyös, mert alkalmazásával „nem szívódnak fel a kiutasított emberek a schengeni övezet területén, ami az elmúlt fél évben több konfliktushoz is vezetett”. Felidézte, hogy a közelmúltban például a németországi terrorcselekményeket korábban kiutasított emberek követték el. Gönczi Róbert azt gondolja, ha a kitoloncolt emberek átmenetileg olyan biztonságos harmadik országok táboraiba kerülnének, mint például Albánia, akkor „a kecske is jóllakna és a káposzta is megmaradna”.

(A nyitóképen: illegális bevándorlók hagyják el az olasz haditengerészet Cassiopea járőrhajóját, miután a vízi jármű 49 migránssal a fedélzetén megérkezett az albániai Shengjin kikötőjébe 2025. január 28-án. A migránsok közül 11 bangladesi és egyiptomi férfit négy nappal korábban vett fel fedélzetére a Cassiopea a Földközi-tengeren, a szicíliai Lampedusa szigetétől délre, és nem szállította őket partra. A csoporthoz később csatlakozókkal együtt az Olaszország működtette albániai migránstáborokban helyezték el őket a kiutasításukig egy olasz–albán kormányközi megállapodás értelmében.)