Az Egyesült Államok április 2-án bevezeti a viszonosságra alapuló vámrendszert - közölte Donald Trump elnök a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében.
Az elnök a lépést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi partnerinek többsége jóval nagyobb vámtételt alkalmaz az amerikai termékekre, mint az Egyesült Államok. Azt mondta, ezt a kereskedelempolitikai gyakorlatot barát és ellenfél egyaránt folytatja, és a partnerek közül kiemelte Indiát, Kínát, valamint az Európai Uniót.
Donald Trump hozzátette, hogy azon országok, amelyek akadályozzák az amerikai termékek bejutását piacukra, ugyanezt fogják tapasztalni az Egyesült Államok részéről.
Az elnök az amerikai mezőgazdasági termelők számára lehetőségként vázolta fel a vámok bevezetését, ami számukra versenyelőnyt jelent majd a vámmal sújtott importtermékekkel szemben.
Az elnök kiemelte az acélra és alumíniumtermékekre bevezetett 25 százalékos vámot, amit az amerikai nemzetgazdasági érdekeként írt le.
Egyben elismerte, hogy az új vámok rendszere "kisebb zavart" okozhat átmeneti időre.
Donald Trump 6 héttel hivatalba lépését követően tartotta második elnöki ciklusának első beszédét a kongresszus két háza, a képviselőház és a szenátus tagjai előtt.
Beszédében azt is bejelentette, hogy a pakisztáni hatóságok segítségével letartóztatták a 2021. augusztus 26-án a kabuli repülőtérnél elkövetett merénylet kitervelőjét, aki már úton van az Egyesült Államokba, ahol felelősségre vonják. Az öngyilkos robbantásban 13 amerikai katona vesztette életét 170 afgán állampolgár mellett.
Az elnök mintegy 100 perces beszédében beszámolt az elnöki időszakának első másfél hónapja alatt hozott intézkedéseiről, és további terveiről.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is szándékában áll a Panama-csatorna feletti ellenőrzést visszavenni. Ennek részeként az elnök bejelentette, hogy amerikai vállalatok vásároltak meg két kikötőt a hajózási útvonal mentén.
Hozzátette, hogy a Panama-csatorna átvételével kapcsolatos munkával Marco Rubio külügyminisztert bízta meg.
Az amerikai elnök egyben üzenettel fordult Grönland lakóihoz, hogy amennyiben úgy határoznak, az Egyesült Államok szívesen látja őket polgárként, és védelmet biztosít számukra. Donald Trump megállapította, hogy a szigetet az amerikai nemzetbiztonság és a világ biztonsága szempontjából fontosnak tartja, és határozott szándékát fejezte ki, hogy azt megszerzi.
Kiemelte az Egyesült Államok déli határának védelmében hozott intézkedéseket, valamint az illegálisan az országban tartózkodók kitoloncolására indított intézkedéssorozatot.
Donald Trump részletezte az amerikai belföldi energiakitermelés fokozását célzó terveket, valamint azt is, hogy elnöksége első 6 hete alatt már mintegy 1700 milliárd dollár új beruházást jelentettek be az Egyesült Államokban külföldi nagyvállalatok, többek között közel-keleti, valamint tajvani, indiai és japán vállalkozások.
Átfogó gazdasági programjának részeként beszélt az adócsökkentésekről a belföldön termelő vállalatok számára, valamint az első elnöki ciklusa idején hozott átmeneti adócsökkentés állandósításáról.
Az elnök közölte: szeretné, ha a kongresszus bűncselekménynek nyilvánítaná a kiskorúakon végrehajtott nemváltó beavatkozásokat. Donald Trump hivatalba lépését követően, már január végén rendeletben tiltotta be mind a hormonterápiás, mind a sebészeti beavatkozást, ami a születéskori nem megváltoztatására irányul kiskorúak esetében.
Az elnök beszédét demokrata képviselők bekiabálásokkal szakították félbe, Mike Johnson házelnök utasítására a tiltakozók közül egy embert a házőrség kikísérte az ülésteremből.
Az eseményen jelen voltak a Trump-adminisztráció vezető tagjai, valamint a Legfelsőbb Bíróság bírái, a diplomáciai testület tagjai, a karzaton pedig meghívott vendégek.
