Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.82
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke és frakcióvezetője nyilatkozik a parlamenti csoport ülése előtt a berlini parlamentben 2024. november 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kilencszázmilliárd eurós rendkívüli alapokra tett javaslatot Friedrich Merz, de a forrásuk nem ismert

A német hadsereg és a leromlott infrastruktúra feljavítására tett indítványt a kormányalakítási tárgyalásokon a CDU elnöke, és a kancellárjelölt ráadásul azt szeretné elérni, hogy még a mostani Bundestag szavazzon az ehhez szükséges jogszabály-módosításokról.

Értesülések szerint rendkívüli sebességgel zajlanak a német kormánykoalíciós tárgyalások. A tervezett nagykoalíció két pártja, a konzervatív CDU/CSU szövetsége, valamint a szociáldemokrata SPD elé a kancellárjelölt, Friedrich Merz neves közgazdászok javaslata nyomán két különleges alap, úgynevezett Sondervermögen biztosítását terjesztett be. A speciális alapok mindenekelőtt a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztését, illetve az elavult infrastruktúra korszerűsítését szolgálná, elemzők szerint a legnagyobb problémát azonban azt jelenti, hogy minderre nincs meg a szükséges fedezet. A merkeli éra idején, 2011-ben elfogadott és azóta szinte állandó vita tárgyát képező adósságfék, az új hitelek felvételét tiltó Schuldenbremse hatályon kívül helyezéséről ugyanis – legalábbis egyelőre – nincs konszenzus.

Több hírportál szerint arról viszont konszenzus áll fenn a CDU-elnöke, egyben kancellárjelölt Friedrich Merz és az Olaf Scholz választási kudarcát követően a szociáldemokraták első emberévé előrelépő Lars Klingbeil között, hogy ezek a feladatok nem elodázhatók. Annak ellenére sem, hogy egybehangzó beszámolók szerint

a két alap biztosításához mintegy 900 milliárd euróra van szükség.

Ebből 400 milliárd eurót tesz ki a Bundeswehr fejlesztése, és mintegy 500 milliárdot fordítanának a szükségesnek vélt infrastrukturális beruházásokra, így többi között az utak, a hidak vagy épp vasútvonalak felújítására.

A t-online hírportál az összegek nagyságát azzal az összehasonlással igyekezett demonstrálni, amely szerint az ország bruttó hazai terméke (GDP) a múlt évben 1088 milliárd euró körül volt, ez pedig azt jelentheti, hogy a tervezett alapok az éves GDP közel háromnegyedét tehetik ki.

A javaslatot neves közgazdászok dolgozták ki, ugyanakkor azt hangoztatták, hogy az alapokat még a folyó törvényhozási időszakban jóvá kellene hagyni. Felmerült az is, hogy az alapokat az alkotmányban rögzítsék, biztosítandó, hogy a fedezésére ne vonatkozzanak az adósságfék szabályai. Ehhez ugyanakkor a még működő jelenlegi Bundestag kétharmados többségre enne szükség, erre azonban csekély az esély. Mindennek ellenére a kancellárjelölt a portálok szerint arra törekszik, hogy a Bundestag március 10-én minderről rendkívüli ülésen döntsön. Az új parlamentet legkésőbb március 25-ig kell megalakítani.

A tekintélyes gazdasági intézeti vezetők ösztönzése ugyanakkor nem talált egyhangú támogatásra a mindenkori kormányok mellett működő gazdasági szakértők testülete, az úgynevezett Bölcsek Tanácsa körében.

"Az SPD, a Zöldek Pártja és az FDP koalíciója működésének több mint három éve bizonyította, hogy az adósságon alapuló támogatások nem működnek" – hangoztatta Veronika Grimm, a tanács egyik tagja. Szerinte Friedrich Merz indítványa inkább szatírának hangzik, és nem komoly javaslatnak

A portálok nem tértek ki arra, hogy a különleges alapok biztosítása, azaz az újabb adósságok felvállalása milyen forrásból történne. Ugyanakkor idézték a javaslatot előterjesztő gazdasági intézeti vezetőket, akik szerint Németországnak nagy szüksége van erre a forrásra, de utaltak arra is, hogy az ország költségvetési helyzete már most is "több mint feszült".

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×