Infostart.hu
eur:
388.44
usd:
335.45
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Marcel Ciolacunak adott újabb kormányalakítási megbízást a román államfő

A román kormányt eddig is vezető Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnöknek adott újabb kormányalakítási megbízást hétfőn Klaus Iohannis román államfő.

Az elnöki hivatalban tett bejelentését megelőzően az államfő megállapította, hogy a PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a (nem magyar) nemzeti kisebbségi frakció által létrehozott koalíció bebizonyította működőképességét a kétkamarás parlament házelnökeinek megválasztásakor.

A PSD, a PNL, az RMDSZ és a kisebbségi frakció vezetőinek jelenlétében tett bejelentés alkalmával Iohannis hangsúlyozta: Európa-párti és Románia-párti koalícióról van szó, amelynek szerinte minden esélye megvan folytatni az ország gazdasági fejlődése, schengeni csatlakozása terén elért "vitathatatlan" sikereket, megoldást találni a Romániát érő kihívásokra.

Marcel Ciolacu megköszönte a bizalmat és jelezte, tudatában van annak, hogy nehéz feladatra vállalkozik, a kormánynak nehéz helyzetben kell visszaszereznie a polgárok bizalmát. A miniszterelnök-jelölt szerint azonban "valamennyien tanultak a korábbi hibákból". Fontosnak nevezte, hogy kiszámítható üzleti környezetet teremtve, helyreállítsák a befektetők bizalmát, és a helyreállítási tervbe foglalt reformok felgyorsításával csökkentsék az állami kiadásokat, és a beruházások folytatására összpontosítsanak.

A miniszterelnök-jelöltnek elvileg tíz napja van arra, hogy az általa javasolt kormány névsora és programja számára bizalmat kérjen a parlamenttől, de a tervek szerint a kormányról már hétfő este szavazni fog a parlament, a több hete megkezdett koalíciós tárgyalások során ugyanis a pártok már kidolgozták a közös kormányprogramot, és megállapodtak a miniszteri tárcák elosztásáról.

Az új kormány kétharmadát az eddigi PNL-PSD kormány miniszterei alkotják - egyesek új feladatkörben. A minisztériumok száma 18-ról 16-ra csökken: nyolcnak az élére a PSD, hatnak az élére a PNL, kettőnek az élére az RMDSZ jelöl tárcavezetőt.

A külügyminisztérium élére Emil Hurezeanut, Románia eddig bécsi nagykövetét javasolta a PNL, az oktatási minisztérium vezetését pedig Daniel Davidra, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorára bízza.

A PSD megtartja a közlekedési tárca élén Sorin Grindeanut, a védelmi minisztériumnál pedig Angel Tilvart.

Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, volt környezetvédelmi miniszter személyében először vezeti RMDSZ-es politikus a bukaresti pénzügyminisztériumot, illetve először lesz magyar tagja a nemzetbiztonsági testületként működő Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, Cseke Attila pedig két év után visszatér a fejlesztési tárca élére.

A koalíciós megállapodás értelmében hétfő reggel Ilie Bolojan PNL-elnököt választották a szenátus élére, Ciprian Serban eddigi szociáldemokrata frakcióvezetőt pedig a képviselőház elnökévé.

A miniszterjelölteket hétfő délután hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok, Marcel Ciolacu új kormányának beiktatásáról pedig várhatóan hétfő este szavaz a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×