Aligha örvendeztették meg a közvélemény-kutatók Olaf Scholz hivatalban lévő kancellárt egy nappal azt követően, hogy pártjának elnöksége kancellárjelöltté választotta a február 23-i előre hozott parlamenti választásokra. Jelölését elsősorban a szociáldemokrata párttagság körében heves viták előzték meg, de az SPD vezetősége sem volt teljesen egységes. A legfrissebb felmérés szerint a kételyeket tükrözte az országos hangulat is, néhány nap alatt tovább csökkent a szociáldemokraták népszerűsége.

Az Insa közvélemény-kutató intézet által a Bild című lap megbízásából végzett, kedden nyilvánosságra hozott felmérés adatai szerint amennyiben most vasárnap tartanák a rendkívüli választásokat, a párt 15 százalékos támogatottságra számíthatna. Ez egy százalékponttal kevesebb, mint a múlt heti hasonló kutatásban volt, amikor még a német lakosság, sőt a szociáldemokrata párttagság jelentős része azt remélte, hogy nem Scholz, hanem az ország "kedvenc" politikusa, Boris Pistorius védelmi miniszter lesz az SPD kancellárjelöltje. Pistorius azonban visszalépett, és egyedül a hivatalban lévő kancellár maradt a nyeregben annak ellenére, hogy az általa vezetett hárompárti koalíció egy évvel mandátumának lejárta előtt "bedobta a törülközőt".

A felmérés ugyanakkor megerősítette, hogy a választások vitathatatlan esélyese a konzervatív, jelenleg még ellenzéki CDU/CSU pártszövetség. Eszerint most vasárnap a keresztény pártok a voksok 32,5 százalékához jutnának, míg a szintén ellenzéki radikális jobboldali AfD párt a szavazatok 19,5 százalékára számíthatna. A Zöldek Pártja 11, a radikális baloldali BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség) pedig 7,5 százalékot kapna, miközben a Scholz-koalíciót ténylegesen felrobbantó szabad demokrata FDP 4,5 százalékkal be sem jutna a Bundestagba.

Mindennek ellenére az SPD kancellárjelöltjeként Olaf Scholz meglehetős önbizalommal a 2021-es győzelem megismétlésére készül. "Nyilvánvaló, hogy az SPD mit akar elérni" – hangoztatta Scholz, aki szerint pártja a legerősebb akar lenni, de elemzők szerint az elmúlt három év kormányzati kudarca után erre szinte semmi esélye, annál inkább arra, hogy "másodhegedűsként "a feltételezett győztes CDU/CSU koalíciós partnere legyen.

Ez utóbbival kapcsolatban nem is a konzervatív kancellárjelölt, egyben CDU-elnök Friedrich Merz, hanem a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, Markus Söder szabott már jó előre feltételeket: mindenekelőtt alapvető szigorítást sürgetett a szociáldemokraták által képviselt "liberális" migrációs politikában, továbbá a Scholz-kormány regnálása idején bevezetett "Bürgergeld", azaz a rászorultaknak nyújtott polgári juttatás szerinte bőkezű folyósításában.

A bajor politikus, egyben tartományi miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy lakosság nagyobb része a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíciót részesíti előnybe, ugyanakkor úgy vélte, hogy Olaf Scholz "piszkos választási kampánya" terhet jelent. Feltűnő volt viszont, hogy Söder – akárcsak nem sokkal korábban Friedrich Merz – elemzők szerint a korábbiaknál nagyobb kompromisszumkészséget mutatott a Zöldek Párjával szemben.

A szociáldemokrata kancellárjelölt erre nem reagált. Egy, a ZDF-nek adott interjúban ugyanakkor azt hangoztatta, hogy számára az Ukrajnában zajló háború a legfontosabb kampánytémák között lesz. "Háború van Európában, és ez foglalkoztatja az embereket" – hangoztatta Scholz, aki szerint alaposan át kell gondolni, hogy ebben a háborúban hogyan kell "bölcsen és körültekintően" cselekedni. Noha a nagy hatótávolságú Taurus rakéták átadását Ukrajnának továbbra is elutasította, állást foglalt az ostromlott ország további támogatása mellett. Ezenkívül – mint fogalmazott – az SPD a munkahelyek megőrzéséért, a bérek emeléséért, a stabil nyugdíjakért, valamint a megfizethető energiaárakért kampányol.

A CDU/CSU bejelentette, hogy december 17-én ismerteti választási programját.