Infostart.hu
eur:
360.21
usd:
316.06
bux:
143467.99
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Nyitókép: MTI/EPA/Caroline Brehman és MTI/EPA/Erik S. Lesser

Felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Az adatok szerint a megkérdezett németek 83 százaléka azt szeretné, hogy Kamala Harris legyen az Egyesült Államok következő elnöke és csak 10 százalék látná szívesebben Donald Trumpot az elnöki székben. Kamala Harris ellenfelének szurkol mindenekelőtt a szélsőjobboldalinak tartott AfD párt támogatóinak többsége.

A ZDF ugyanakkor rámutatott arra, hogy a november 5-i választás közeledtével erősödött a "Trump-tábor". Erre utal, hogy az említett 83 százékkal szemben csak 45 százalék vélekedik úgy, hogy Harrisnak a győzelem ténylegesen sikerülni fog. A válaszadók 35 százaléka ezzel szemben úgy véli, hogy a nyertes a republikánusok jelöltje, Donald Trump lesz.

Szembetünő a "preferenciák" területi megoszlása. Eszerint Németország nyugati fele inkább Harris-párti, míg az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományok a válaszok alapján Trump felé "húznak".

A megkérdezettek túlnyomó többsége ugyanakkor egyetértett abban, hogy az amerikai választás kimenetele rendkívül fontos Németország számára: 48 százalékuk a "nagyon fontos", míg 44 százalék a "fontos" választ adta.

A válaszadók 63 százaléka vélekedett úgy, hogy Kamala Harris győzelme "jó lenne" Németországnak, mig 6 százalék volt ellentétes véleményen. Trump esetleges győzelmével kapcsolatban a válaszadók 81 százaléka feltételezte azt, hogy az ártana Németországnak, míg 8 százalék ellentétes véleményen volt. A felmérés szerint a németek csaknem háromnegyede, 71 százalékuk a globális problémák, illetve súlyosbodására számít abban az esetben, ha Trump lesz a győztes, és mindössze 9 százalék gondolta ennek ellenkezőjét.

A válaszadók csupán 23 százaléka volt azon a véleményen, hogy Donald Trump győzelme esetén az Egyesült Államok a NATO vezetőjeként az eddigiekhez hasonlóan fogja garantálni Európa biztonságát.

Ismeretes, hogy a hivatalban lévő német kancellárt kiváló kapcsolatok fűzték az Egyesült Államok leköszönő elnökéhez, Joe Bidenhez. 2021. decemberi beiktatását követően Olaf Scholz egyik legelső külföldi látogatása Washingtonba vezetett. Az amerikai elnök és a német kancellár rendszeresen egyeztetett egymással a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel Ukrajna támogatására.

Miközben Washington és Berlin kezdettől fogva a Moszkva által megtámadott ország fő támogatója volt, egyetértett bizonyos fegyverzetek átadásának elutasításában is. Joe Biden pedig épp a közelmúltban tett búcsúlátogatást Németországban.

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×