Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa
Nyitókép: MTI/EPA/Caroline Brehman és MTI/EPA/Erik S. Lesser

Felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Az adatok szerint a megkérdezett németek 83 százaléka azt szeretné, hogy Kamala Harris legyen az Egyesült Államok következő elnöke és csak 10 százalék látná szívesebben Donald Trumpot az elnöki székben. Kamala Harris ellenfelének szurkol mindenekelőtt a szélsőjobboldalinak tartott AfD párt támogatóinak többsége.

A ZDF ugyanakkor rámutatott arra, hogy a november 5-i választás közeledtével erősödött a "Trump-tábor". Erre utal, hogy az említett 83 százékkal szemben csak 45 százalék vélekedik úgy, hogy Harrisnak a győzelem ténylegesen sikerülni fog. A válaszadók 35 százaléka ezzel szemben úgy véli, hogy a nyertes a republikánusok jelöltje, Donald Trump lesz.

Szembetünő a "preferenciák" területi megoszlása. Eszerint Németország nyugati fele inkább Harris-párti, míg az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományok a válaszok alapján Trump felé "húznak".

A megkérdezettek túlnyomó többsége ugyanakkor egyetértett abban, hogy az amerikai választás kimenetele rendkívül fontos Németország számára: 48 százalékuk a "nagyon fontos", míg 44 százalék a "fontos" választ adta.

A válaszadók 63 százaléka vélekedett úgy, hogy Kamala Harris győzelme "jó lenne" Németországnak, mig 6 százalék volt ellentétes véleményen. Trump esetleges győzelmével kapcsolatban a válaszadók 81 százaléka feltételezte azt, hogy az ártana Németországnak, míg 8 százalék ellentétes véleményen volt. A felmérés szerint a németek csaknem háromnegyede, 71 százalékuk a globális problémák, illetve súlyosbodására számít abban az esetben, ha Trump lesz a győztes, és mindössze 9 százalék gondolta ennek ellenkezőjét.

A válaszadók csupán 23 százaléka volt azon a véleményen, hogy Donald Trump győzelme esetén az Egyesült Államok a NATO vezetőjeként az eddigiekhez hasonlóan fogja garantálni Európa biztonságát.

Ismeretes, hogy a hivatalban lévő német kancellárt kiváló kapcsolatok fűzték az Egyesült Államok leköszönő elnökéhez, Joe Bidenhez. 2021. decemberi beiktatását követően Olaf Scholz egyik legelső külföldi látogatása Washingtonba vezetett. Az amerikai elnök és a német kancellár rendszeresen egyeztetett egymással a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel Ukrajna támogatására.

Miközben Washington és Berlin kezdettől fogva a Moszkva által megtámadott ország fő támogatója volt, egyetértett bizonyos fegyverzetek átadásának elutasításában is. Joe Biden pedig épp a közelmúltban tett búcsúlátogatást Németországban.

Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×