Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: MTI/EPA/Caroline Brehman és MTI/EPA/Erik S. Lesser

Felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Az adatok szerint a megkérdezett németek 83 százaléka azt szeretné, hogy Kamala Harris legyen az Egyesült Államok következő elnöke és csak 10 százalék látná szívesebben Donald Trumpot az elnöki székben. Kamala Harris ellenfelének szurkol mindenekelőtt a szélsőjobboldalinak tartott AfD párt támogatóinak többsége.

A ZDF ugyanakkor rámutatott arra, hogy a november 5-i választás közeledtével erősödött a "Trump-tábor". Erre utal, hogy az említett 83 százékkal szemben csak 45 százalék vélekedik úgy, hogy Harrisnak a győzelem ténylegesen sikerülni fog. A válaszadók 35 százaléka ezzel szemben úgy véli, hogy a nyertes a republikánusok jelöltje, Donald Trump lesz.

Szembetünő a "preferenciák" területi megoszlása. Eszerint Németország nyugati fele inkább Harris-párti, míg az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományok a válaszok alapján Trump felé "húznak".

A megkérdezettek túlnyomó többsége ugyanakkor egyetértett abban, hogy az amerikai választás kimenetele rendkívül fontos Németország számára: 48 százalékuk a "nagyon fontos", míg 44 százalék a "fontos" választ adta.

A válaszadók 63 százaléka vélekedett úgy, hogy Kamala Harris győzelme "jó lenne" Németországnak, mig 6 százalék volt ellentétes véleményen. Trump esetleges győzelmével kapcsolatban a válaszadók 81 százaléka feltételezte azt, hogy az ártana Németországnak, míg 8 százalék ellentétes véleményen volt. A felmérés szerint a németek csaknem háromnegyede, 71 százalékuk a globális problémák, illetve súlyosbodására számít abban az esetben, ha Trump lesz a győztes, és mindössze 9 százalék gondolta ennek ellenkezőjét.

A válaszadók csupán 23 százaléka volt azon a véleményen, hogy Donald Trump győzelme esetén az Egyesült Államok a NATO vezetőjeként az eddigiekhez hasonlóan fogja garantálni Európa biztonságát.

Ismeretes, hogy a hivatalban lévő német kancellárt kiváló kapcsolatok fűzték az Egyesült Államok leköszönő elnökéhez, Joe Bidenhez. 2021. decemberi beiktatását követően Olaf Scholz egyik legelső külföldi látogatása Washingtonba vezetett. Az amerikai elnök és a német kancellár rendszeresen egyeztetett egymással a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel Ukrajna támogatására.

Miközben Washington és Berlin kezdettől fogva a Moszkva által megtámadott ország fő támogatója volt, egyetértett bizonyos fegyverzetek átadásának elutasításában is. Joe Biden pedig épp a közelmúltban tett búcsúlátogatást Németországban.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×